Lesz benne íz, illat, szerelem és kávéház, Szindbád és Álmoskönyv
A hedonista Krúdy Gyula hatalmas életművéből Hajdú László rendező és Selmeczi Bea dramaturg alkotott gasztroszínházi élményt. Interjú Hajdú Lászlóval (Bővebben a cikkben)A képen az előadás szereplői: Mucsi Kristóf, Nagyváradi Erzsébet, Juhász Jázmin és Tóth László.Fotó: Gózon Gyula Kamaraszínház / Frecska Sándor
Az 1900-as évek első évtizedeit rajzolja meg hangulatokkal, ízekkel és szerelemmel a Gózon Gyula Kamaraszínház 2024. december 14.-én, szombaton, 19.00 órai kezdettel a szentendrei Művészetmalomban megrendezendő bemutatója. A gyomor örömei – Krúdy zamatos világa című előadás különlegessége, hogy a játék alatt nemcsak a produkció „készül el”, de megfőznek közben egy jól ismert magyar fogást is, amit aztán a nézőtéren ülők megkóstolhatnak. Villáminterjú Hajdú László rendezővel.
Krúdy Gyula kötetei tele vannak filozófiával, étellel és szerelemmel. A gyomor örömei – Krúdy zamatos világa mindezekből csak a kulinária témáját emeli ki?
Az előadás ugyan a Krúdy-féle, élvezetes étkezés témájára fókuszál, de az egész életműbe szeretnénk belekóstolni. Mert persze benne lesz az evés meg szerelem is, de megjelenik a múlt századi városi kultúra, a vidéki létezés, az utazás mágiája, meg sok minden más is a Krúdy-univerzum kapcsán. A színjáték alatt készülő étel illata adja majd a „gasztrovalóságot”. A többi pedig jelenetek és monológok füzére lesz, miközben néha a közönségnek is kiszólunk némi improvizációval, hogy a szokásosnál intenzívebb élményt kapjanak.
Ady Endre Petőfiről írott sorai jutnak eszembe először róla. Mást, két-három szavas méltatást nem is mernék róla írni. Nekem ő fogalom. A BÁNSÁGI. Csupa nagybetűvel.
Lukács Sándor legújabb alakítása az Úr Esterházy Péter Mercedes Benz című darabjában, amit most Zsótér Sándor vitt színre a Vígszínházban. A színész több, mint fél évszázados pályáján vállalt szerepeket más színházakban is, de 1972-es belépése óta a Vígszínház társulati tagja. Kik és hogyan hatottak művészi fejlődésére, mi tart a legfontosabbnak színészetében? – ezekről a kérdésekről beszélgettünk.
Közismert nézet, a hang a lélek esszenciája. A hangban sűrűsödik össze az ember lényege. Kicsendül belőle szinte minden érzés. A hang éppúgy árulkodik a korról, mint a temperamentumról. Egy színész számára pedig különösképp meghatározó. Bezerédi Zoltán bár keveset szinkronizál, hangja mégis összetéveszthetetlenül markáns és egyedi. Önazonos.
Interjúk
Interjúk
Interjúk
