Hírek

Az Otto Hahn Nobel-díjas kémikust játszó Seress Zoltán a taps végén - kis figyelmet kérve nézőinktől - felidézte az első jelenetét, amelyben ő - az 1946. december 10-én Stockholmban, a Nobel-díj átvétele előtti órákban játszódó történetben - azt mondja: "Itt igen magas az egy négyzetméterre jutó Nobel-díjasok száma." Seress Zoltán hozzátette: "Ma este Magyarországon a Rózsavölgyi Szalonban alighanem a legmagasabb az egy négyzetméterre jutó Nobel-díjasok száma. Hiszen jelenlétével megtisztelt minket Krausz Ferenc professzor... És mi boldogok vagyunk...."
A közönség tapsolt és bravózott. Krausz professzor azt mondta: ma este csakis az előadásnak jár a taps...
Tényleg boldogok vagyunk. Előadás után még sokat beszélgettünk Krausz Ferenccel. Kérdeztük őt a kutatásáról, a Nobel-díj átvételéről. Szó esett, hangsúlyosan, a tudós és a művész, a tudomány és a művészet felelősségéről, tisztességéről. A tudós és a művész szenvedélyeiről. Krausz Ferenc mesélt arról is, mennyire nagyon tiszteli Lise Meitnert és az ő kutatásait, eredményeit - előadásunkban Kiss Mari alakítja a fizikus professzornőt -, és most bele is írja egy, a Nobel-díja kapcsán készülő tudományos publikációjába.
Baráti este volt a Rózsavölgyiben. A tudomány és a művészet nagy összekapcsolódása. Nem is akartuk elengedni egymást.
Köszönjük szépen Krausz Ferencnek, hogy velünk volt és ajánló soraival támogatja a Rózsavölgyi Szalon A Díj című előadását.
A fotókon - háttérben az előadás stockholmi látképe - Krausz Ferenccel A Díj szereplői, Kiss Mari, Seress Zoltán, Szorcsik Kriszta és a rendező, Herendi Gábor.
---
Lise Meitner és Otto Hahn közösen jutottak el az atommaghasadás felfedezéséig. Lise Meitner talált rá elméleti magyarázatot. Barátok voltak, kutatótársak, a magán életükben is összejártak, együtt zongoráztak, síeltek. Lise Meitnernek zsidóként menekülnie kellett Berlinből 1938-ban. Stockholm fogadta be. Otto Hahn egyetlen cikkében, későbbi interjújában nem tett arról említést, hogy az atommaghasadás felfedezése közös volt Lise Meitnerrel. A Nobel-díjat is Hahnnak ítélték oda ezért. A francia szerző darabjában a fizikus professzornő a díj átvétele előtt a stockholmi szállodában készteti számvetésre a kémikus tudóst - tudományról, barátságról, árulásról, egyenrangúságról, háborúról, maradásról, menekülésről. Atombombáról. Az igazságról és a felelősségről.
A Díj februári előadásaira már nincs jegy. Nagyon fogynak a helyek a márciusi előadásokra is. De már válthatnak jegyet áprilisra is, akár online is IDE kattintva >>>
Köszönjük, hogy jönnek hozzánk, hogy velünk vannak, Önök nélkül ez nem menne.
-
Interjúk
Az semmi – ezt hallgasd meg!
Az alábbi interjú kiváló apropója lehetne, hogy nyolcvanegyedik születésnapján, egykori kaposvári kollégái egy általuk alapított elismeréssel, a „Kossuth díjasok Kossuth díjával” lepték meg a Jászai Mari-díjas, érdemes művészt, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagját. Koltai Róberttel néhány nappal a díjátadás után színházi pályájáról beszélgettünk. Rojkó Annamária -
Interjúk
Apropó nélkül – beszélgetés Bánsági Ildikóval
Ady Endre Petőfiről írott sorai jutnak eszembe először róla. Mást, két-három szavas méltatást nem is mernék róla írni. Nekem ő fogalom. A BÁNSÁGI. Csupa nagybetűvel. Gyulay Eszter -
Interjúk
„Mindennek az Egyetemi Színpad az oka.”
Jordán Tamás egy rendkívül sűrű életpályát tudhat maga mögött az Egyetemi Színpadtól Szombathelyig. Volt rendező, színházigazgató, színházi fesztivál igazgató, tanár és mind a mai napig színész, nagyszerű közös produkciók részese és emlékezetes szólóestek előadója. 1961-től máig követjük, hogy hogyan próbálta mindig megteremteni a számára legfontosabb lényegét a színháznak: hogy az egy agóra legyen, egy találkozóhely, ahol az emberek kezet nyújtanak egymásnak. Farkas Éva