Hírek
Mennyire vagyunk nyitottak az angol humorra? Mi a jó vígjáték titka? Hogyan lesz egy szerep egyszerre kihívás és élmény? Az előadás kulisszatitkairól Szerednyey Béla rendezővel és Járai Máté színművésszel beszélgetett Bajáki Zsanett.
– Mi a titka ezeknek a klasszikus vígjátékoknak? – kérdeztük a darab rendezőjét.
– Az angol vígjátékok helyzetkomikumokra épülnek, ahol a cél a nézők folyamatos ingeren tartása, vagyis hogy szinte végig nevessenek. ’85ben kezdtünk el ismerkedni ezzel a műfajjal, amit a Páratlan páros című előadás hozott be az országba. Lassan harminchat éve, hogy Cseke Péterrel együtt játsszuk ezt a darabot, amelynek a mai napig töretlen a sikere. Az angol bohózatok általában úgy kerülnek piacra, hogy a rendezői példánnyal majdnem egyenértékűek a bennük szereplő zárójelbe tett instrukciók, nem nagyon bíznak a véletlenre semmit, a legaprólékosabb részletekig kidolgozzák a jeleneteket. Itt még improvizálni is tilos, annyira ki vannak sakkozva a szövegek és a ritmus. Kiemelten fontos például, hogy úgy legyen beállítva a színpad, ahogy az író elképzelte, mert különben nem jól jönnek ki a poénok, az időzítések, a találkozások. Ha nevet a néző, akkor jó egy vígjáték, ha nem, akkor aznap este dráma lett belőle.
– Úgy tűnik ez egy nehéz terep…
– Sokan hiszik, hogy a vígjáték szabad műfaj, de ez tévedés, általában sokkal kötöttebb, mint bármi más. Egy Hamlet monológban megengedhető, hogy a színész egyik nap 10, másnap 20 másodperces szünetet tartson. Itt minden egyes előadáson pontosan ugyanazt kell hozni, mert akár egy másodpercnyi tévesztés, késés is elég lehet ahhoz, hogy boruljon a szépen egymásra épülő helyzetsor, elmaradjon vagy leüljön egy poén. A vígjáték a pontos színészi játék igazi mércéje.
– Nyitott a magyar közönség az angol humorra?
– Abszolút. Tegyük hozzá, hogy ez a darab nem az a tipikus, blőd angol humor, mint amit a köztudatban annak hívunk (Spamalot, Monthy Phyton). Hatalmas virtuozitást követel meg a főszereplőtől az általa játszott négy karakter közötti folyamatos váltás, és ezt a közönség is érzékelni fogja. Ez egy igazi fregoli szerep Járai Máté számára, amelyben megcsillogtathatja tudását a kecskeméti nézők előtt. Akik tehát szeretnek kikapcsolódni és jókat nevetni, azok nem fognak csalódni a darabban.
A teljes cikket ide kattintva olvashatják.
-
Interjúk
A senki fája
Árpád, elindítom a telefonon a rögzítést, kezdjük.
– Velem ilyen tekerős izével kellene felvenni ezt a beszélgetést, amivel Bartókék dolgoztak annak idején. A régmúltból maradtam itt, az passzolna hozzám.Bérczes László -
Interjúk
Öt és fél évtized a fényben
László Béla neve több generáció számára összeforrt a szolnoki Szigligeti Színház előadásaival. Több mint ötvenöt éve dolgozik a színházi háttérben, világosítóként majd fővilágosítóként rendezők, színészek és nézők élményeit formálja láthatatlanul, mégis meghatározó módon. Váradi Nóra -
Művészek írták
Frankenstein – avagy a modern Prométheusz
Kétszáz éve Percy B. Shelley és felesége, Mary a baráttal, Lord Bayronnal írósdit játszottak. Mary 19 évesen így írta meg az ikonikussá vált Frankenstein regényt. Sok átdolgozás lett, hiszen a közönség szeret borzongani. Itt csak a 16 éven felül. Garai Judit és Hegymegi Máté új változata ma lényegében látványszínház. Szegő György






















