Hírek
Megtartotta évadzáró társulati ülését az Örkény István Színház. Évadértékelőjében Mácsai Pál igazgató elmondta: a 2022/2023-as évadban 7 új és egy munkabemutatót, 412 előadást tartottak 82.482 néző előtt, átlagos látogatottságuk 101 %. 12 produkciót stream formájában közvetítettek, amit 2417 néző követett nyomon. Legtöbbször Ficza István lépett színpadra, összesen 137 alkalommal, legtöbbet Borsi-Balogh Máté próbált, összesen 192 alkalommal.
Az Örkény Köz műhely színházi nevelési és művészetközvetítési programjainak négy és fél ezer résztvevője volt. A hetedik kerülettel szorosan együttműködve több közös rendezvényt tartottak, március 15-én, a Költészet Napján, illetve a május 9-i Európa Napon.
Az Egis Gyógyszergyár Zrt.-vel közös kezdeményezés során kiállítás nyílt az előcsarnokban, videóinterjú készült Radnóti Zsuzsával, Örkény István író özvegyével, és meghirdetésre került az egypercesnovella-író pályázat, amire 200 pályamunka érkezett.
Idén is átadásra kerültek a társulati díjak: a nézői szavazatok alapján a Pünkösti Andor-díjat Polgár Csaba kapta. A közönségdíj mellett kiosztották a Doktor Varsányiné-díjat, amit a társulat belső szavazással annak a nem színész dolgozónak ítél oda, aki a saját területén a legtöbbet tette azért, hogy a színház jól működjön. Az elismerést Tukora István Tamás színpadmester-helyettes vehette át.
Az évadzáró során köszöntötték az Örkényben 10 éve dolgozókat: Komon Ágnes közönségszervezőt, Znamenák István színművészt, Kákonyi Árpád zenei vezetőt, Tukora István Tamás színpadmester-helyettest, Vásárhelyi Mártont, az Örkény Stúdió műszaki vezetőjét. Elbúcsúztatták Pongrácz Györgyi közönségszervezőt, aki nyugdíjba vonul.
A 2023/2024-as évadban négy új bemutatót tervez a színház. A nagyszínpadon a Lidércek, Shaxpeare, Delírium (rendező: Bodó Viktor) és Dosztojevszkij Bűn és bűnhődés című klasszikusa (rendező: Gáspár Ildikó) lesz látható. Az Örkény Stúdióban két ősbemutatóra kerül sor: Ördög Tamás állítja színpadra a Rosemary gyermeke című művet, ezt követően pedig Kincses Réka rendezi a Karácsonyozzatok, vagy ússzatok haza című darabot, amit saját maga írt. 2024 nyarán pedig a Városmajori Szabadtéri Színpadon mutatnak be előadást, ami később az Örkény repertoárjára kerül.
A társulathoz csatlakozik Hajduk Károly és Terhes Sándor, Gálffi László egy éves alkotói szabadságra megy.
A 2022/2023-as évad elismerései:
Pro Arte Erzsébetváros-díj: ÖrkényKÖZ
Arany Medál életműdíj: Pogány Judit
Radnóti Miklós Antirasszista-díj: Mácsai Pál
Magyar Filmkritikusok Díja - A legjobb női epizódalakításért járó elismerést Szandtner Anna kapta a Larry című filmben nyújtott teljesítményéért
Aase-díj: Bíró Kriszta
Prima Primissima-díj: Gálffi László
Prima-díj: Pogány Judit
43. Színikritikusok díja: A legígéretesebb pályakezdő-díj - Borsi-Balogh Máté
43. Színikritikusok díja: A legjobb jelmez - 33 változat Haydn-koponyára előadás (jelmeztervező: Nagy Fruzsina)
43. Színikritikusok díja: Különdíj: Alkalmáté Trupp – Szandtner Anna, Máthé Zsolt, Vajda Milán
Pécsi Ildikó-díj: Pogány Judit
Nagy Zsolt elnyerte a Fantasporto portugáliai filmfesztivál legjobb férfi főszereplőnek járó díját a Játszma című filmben nyújtott alakításáért.
Prágai Quadriennálé – Az Országok és régiók szekcióban szereplő winterreise.box a legjobb dizájn díjában részesült
-
Interjúk
„Mindig egy lépéssel a világ változása előtt” – interjú Balázs Attila fesztiváligazgatóval a TESZT 15 évéről
Tizenötödszörre vázolt sűrített képet az elmúlt egy év valóságáról, a világ aktuális állapotáról a Temesvári Eurorégiós Színházi Találkozó – TESZT. Honnan indult, és merre tart a seregszemle – erről kérdeztük Balázs Attila fesztiváligazgatót, a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház vezetőjét. -
Interjúk
„Olyan nyugalmat és felszabadultságot máskor nem érzek, mint éneklés közben”
Mezei Kinga színész, rendező, a Zentai Magyar Kamaraszínház művészeti vezetője. Legutóbbi rendezése a Hidegpróba Sziveri János költő és Benes József képzőművész életéből és alkotásaiból inspirálódik. Szerda Zsófia -
Művészek írták
Tragédia (Oidipusz éneke) – Világpremier
Szophoklész tragédiát írt, nem drámát – állítja a rendező. A tragédia szakrális forma. Amit hét színésszel: nem pszichológiai elemzésekre épülő dialógusokból formál meg az író-rendező. A kórusszerű vagy szóló dalok, a szakrális zeneiség, a költői tér és fények adják a teátrális formát. Az archaikus szöveg is a – szárd eredetű – Alessandro Serráé, ugyanő tervezte a díszletet, fényeket, ruhákat is. Szegő György