Az Atilla, Isten kardja című produkcióval először 1993-ban találkozhatott a közönség a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon. A március 18-án bemutatott rock-oratóriumi változat különleges volt a korábban ismert produkcióhoz képest. A jól ismert rockoperával szemben az oratóriumi változathoz több műfajból érkeztek sztárszólisták, továbbá a nagyzenekar és felnőtt és gyermekkórus művészei is segítették a felejthetetlen előadás megszületését.

Mindig külön öröm, mikor művészeink tehetségével nem csak Kecskeméten, hanem Budapesten is találkozhat a nézőközönség. Az Atilla, Isten kardja című előadásban közreműködött Károly Kati, a Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház zenei vezetője, továbbá Drucker Péter a Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház vezető karmestere. A koncepcióról és a produkció elkészítéséről Drucker Péter osztotta meg velünk gondolatait.

Milyen apropóból készült el az Atilla, Isten kardja rockopera rockoratóriumi változata? Milyen koncepció alapján készült el a produkció?
A koncepció megálmodója Rosta Mária volt, aki Szörényi Levente Kossuth-díjas zeneszerző műveiből készít el egy életműsorozatot, amelynek a legelső előadása volt a március 18-án bemutatott Atilla, Isten kardja. Alapvetően az Atilla, Isten kardja című rockopera elég terjedelmes mű, melynek szövevényes a története, az alkotók mindenképp szükségesnek érezték, hogy egy megvágott verzót mutassunk be az Eiffel Műhelyházban. Az alkotók sosem szánták színpadra az előadást, sokkal inkább egy koncertszerű változatot szerettek volna megvalósítani megtartva az eredeti mű legkiemelkedőbb részeit.

Hogyan fogadta a közönség az újragondolt változatot?
Elfogultság nélkül kijelenthetem, hogy hatalmas sikert aratott az előadás, hangos ováció és álló taps követte a produkciót. Úgy gondolom, hogy ez a siker annak is köszönhető, hogy ez a produkció teljesen újszerűen hatott az egész hatalmas szimfonikus zenekari apparátussal, miközben kiválóan összedolgoztuk a rockot és az akusztikus hangzást. Fantasztikus előadás volt, egészen új dimenziókat értünk el a megálmodott vízióval.

Milyen szakmai kihívásokkal nézett szembe a produkció elkészítése során?
Egy ilyen méretű apparátus egyben tartása és összehangolása bármikor kihívást jelent, azonban ahogy megérkezett a tavasz, minden művész napirendje sokkal zsúfoltabbá vált, így feszített tempóban kellett dolgoznunk. Az időkorlát ellenére is sikerült magas színvonalú produkciót elkészíteni. A koncepció legnagyobb nehézsége az volt, színpadi játékkal, színpadi szituációval nem volt lehetőségünk egyértelműsíteni bizonyos részeit a műnek, ezért is törekedtünk arra, hogy a lehető legmagasabb szintű előadást nyújtsuk, hogy az mindenki számára maradéktalan élmény legyen.

Azok, akik lemaradtak az előadásról, lehetőségük lesz megtekinteni a televízióban, amelynek részleteiről még nem áll információ rendelkezésünkre. A Szörényi Levente életműsorozat következő produkciója az István, a király, amelyet augusztus 19-én mutatnak be a Papp László Sportarénában.