Hírek
„1792. december 17-én A titkos ellenkezés vagy Köleséri című darab bemutatásával a Nemzeti Játszó Társaság elkezdte előadásait, és ezzel elindult a folyamatos magyar színházi élet Kolozsváron. 1792 októberében a Fejér János által vezetett nemes színjátszó ifjak, Kontz József, Sáska János, Jantsó Pál, Verestói Mihály, Fejér János testvérei, István és Rozália, Kis Terézia, és Keszeg Terézia kérelmet nyújtottak be a királyi főkormányszékhez és az országgyűléshez azért, hogy magyar nyelven írt darabokat adhassanak elő Kolozsváron és bárhol Erdélyben.” – írja Salat-Zakariás Erzsébet.
Program:
Délelőtt 11 órától Színháztörténeti sétán vehetnek részt a kolozsvári színjátszás múltja iránt érdeklődők, Salat-Zakariás Erzsébet vezetésével.
A séta útvonala: Rhédey-ház – Farkas utca – Házsongárdi temető – Kolozsvári Nemzeti Színház (Hunyadi téri színház) – Kolozsvári Állami Magyar Színház (sétatéri színház). A Farkas utcai kőszínház egykori székhelyéhez érkezve (Aula Magna épülete) sor kerül az emléktábla megkoszorúzására.
Délután 1 órától a színház emeleti előcsarnokában Mozzanatok a kolozsvári magyar színjátszás történetéből címszó alatt vehetnek részt az érdeklődők Darvay Nagy Adrienn Szín játék – Rendezte Taub János című könyvének a bemutatóján és HOGY TÜKRÖT TARTSON – Tompa Gábor Hamletjei és az erdélyi reteatralizáció készülő könyvéről szóló elődadásán.
A két esemény mindenki számára nyilvános, előzetes regisztráció nem szükséges.
Este 8 órától Béres László rendezését az Ősvigasztalást tekintheti meg a közönség, amely előadás egyszerre kapcsolódik a Tamási 125 emlékévhez, és a kolozsvári 230 év magyar nyelvű színjátszásának a méltó megünnepléséhez is, hiszen Tamási 1924-ben a Janovics Jenő vezette kolozsvári színház drámapályázatára küldte be névtelenül színművét, amit akkor dicséretben részesítettek.
-
Művészek írták
Tündérpalota, ma – Csongor és Tünde
A Csongor és Tünde drámairodalmunk harmadik óriása – színpadra állítása örök kihívás volt és lesz. Vörösmarty Mihály instrukcióként nagy mennyiségben írt elő szcenikai csodákat, varázslatokat, amelyektől 1830 óta a mű nem a rendezők, inkább a látványtervezők álma. Szegő György -
Interjúk
Apám morális tartása az, ami beárazta vagy bemérte, hogy nekem miről mi az ítéletem
Verebes István színész, rendező, közéleti ember. Pályája évtizedeken átível, a színház, televízió és a publicisztika világába egyaránt. Lovas Ildikó -
Interjúk
„... az föld pedig vala ékesség nélkül való és puszta és setétség vala és az Úrnak lelke táplálja vala az vizeket…”
…köszönés után a Vizsolyi Biblia szavaival fogad Csernus Mariann, akivel utoljára 3 éve beszélgettem, amikor a Bethlen Téri Színházban ismét előadta a Biblia maga által dramatizált változatát, amelyet négy évtizeden keresztül játszott szerte az országban. Lovas Ildikó






















