Az iskolában vannak akik tanítanak, ők a tanítók, tanárok és vannak, akiknek tanulniuk kell, ők a gyerekek. A történelem során ez mindig így volt, mint ahogy az is, hogy a gyereknek, diáknak szófogadónak kell lenni, s lehetőleg a legjobban viselkedni. Persze azt is tudnunk kell, hogy nem vagyunk egyformák.
Ez vonatkozik a tanítókra és az iskolás gyerekekre egyaránt. Nem kell messze visszamennünk a történelemben, hogy beismerjük, másképp volt valamikor és másképp van ma.
Éppen ezért ma a színpadra állítunk egy játékot, amelyben igyekszünk megmutatni, hogy milyen körülmények mellett tanítottak, tanultak 60 évvel ezelőtt, és milyenek a feltételek ma. A gyerekek akkoriban is rosszalkodtak, csakhogy akkor az iskolában szabad volt a verés. Így ezzel az eszközzel is neveltek. A gyerekek foltozott, hiányos öltözékben jártak iskolába. Tízóraira egy almát és egy kis szelet kenyeret hoztak. Nem voltak könyvek és füzetek, a palatáblára írták a tanulnivalót. Egy iskolaévben nagyon sokat hiányoztak, mert az otthoni munkában kellett segíteniük. Mégis sokukból tehetséges, bölcs és becsületes ember lett. Mindezt a humor eszközével mutatjuk be, nem titkolva a szándékot, hogy megmutassuk a mai gyerekeknek a nem könnyű múltat.
Hogy is van ma? Ezt nem kell részleteznünk. A gyerekek szertelenebbek, néha szemtelenek is.

Apátistvánfalván 2000 őszén alakult meg az amatőr színjátszó csoport. Ebben nagy segítségünkre volt Barbér Irén, a Rába vidéki szlovénség közismert írónője. A csoport azt a célt tűzte ki maga elé, hogy feleleveníti a régi falusi színjátszás hagyományait. A darabok anyanyelven kerülnek színre, és így nagy szerepet töltenek be az anyanyelv ápolásában. Az idei évadban már az ötödik darabot viszi színre. A műveken keresztül mutatják be az itt élő szlovén ember karakterét, a mindennapi életben előforduló visszás helyzeteket a humor eszközével. A darabok bizonyítják, hogy a tájnyelv szókincse gazdag, színes és alkalmas irodalmi művek megelevenítésére.
A csoport a darabjaival a környék szlovének lakta településein, valamint Szombathelyen, Mosonmagyaróváron, Budapesten is többször fellépett. Egyre több meghívás érkezik az anyaországból.
A csoportnak évente átlagban 15 fellépése van. Rendszeresen részt vesz a Szlovéniában szervezett minősítőkön.
Már készül a következő darab színrevitelére.
A csoport működésének anyagi bázisát a MNEKK, a Magyarországi Szlovének Szövetsége, a Faluszépítő és Hagyományőrző Egyesület, valamint a kisebbségi önkormányzat biztosítja.