Vajon a negyvenes bús özvegy megleli-e a boldogságot férje temetése napján?

A Könnyű préda főhősnője – maga a könnyű préda - egy középkorú szépasszony, aki több mint húsz évnyi évnyi házasság után éppen most temette el harminc évvel idősebb férjét, a dúsgazdag építési vállalkozót. Hatalmas örökség birtokában, még csaknem gyönyörű nőként új életet kezdhet. Akad is jelentkező bőven, aki ebben így vagy úgy segítségére lenne: vele csaknem egyidős, súlyosan szenvedélybeteg mostohafia, annak Floridában élő rockzenész barátja, a családi vállalkozás cégvezetője, az ambiciózus fiatal szívtipró, a költői lelkű idős nőgyógyász, és az elhunyt legjobb barátja, aki milliárdosként is visszasírja a Kádár-rendszert és a munkásőrséget. A történetben megjelenik két pitiáner kis gengszter, tiszteletét teszi a római légió, és megdöbbentő hírekkel beállít egy erdélyi kislány is a Csíki havasokból...

A csendes megemlékezésnek induló halotti toron hamar elszabadulnak az indulatok, s ezen még az sem segít, hogy az özvegy sógornője csodás képességű, tisztánlátó médium, csakratisztító és gyümölcsjós.

A meséhez zene is jár; a szereplők időnként dalra fakadnak, és megszólaltatják a szituációhoz és karakterükhöz illő, népszerű slágereket.

Lőrinczy Attila a kortárs drámaírók középgenerációjának egyik legjelentősebb és legsikeresebb alkotója, az elmúlt tizenhárom évben hét darabját mutatták be a Budapesti Katona József Színháztól az Új Színházig, Szegedtől Kaposváron át Szombathelyig. Legújabb műve, a Könnyű préda zenés vígjáték, társadalmi szatíra, fordulatos és mulatságos látlelet napjaink Magyarországáról.

A halotti toron játszódó történet központi alakja a negyven körüli hervadó szépasszony, Klárika, aki épp most veszítette el húsz évvel idősebb férjét, Suhanik Mihályt, a város nagy tekintélyű prominensét, a dúsgazdag építési vállalkozót. Húsz évet éltek együtt; Klárikát, aki annak idején szinkronúszó volt, húsz éves korában karolta fel, majd vette feleségül Suhanik úr, az akkor ereje teljében lévő, ötvenhez közeledő férfi. Klárika úgy reméli, Mihály halála után új életet kezdhet. Titokban erre várt, erről ábrándozott, hogy majd most kezdődik a mámoros, a csodálatos szabadság és önmegvalósítás. Még csaknem fiatal, még csaknem gyönyörű, tán még szülhet is, gondolja, de persze meg-meglegyinti már az öregedés réme is. Az özvegy csaknem mindig könnyű préda, Klárikát pedig kislányos együgyűsége, hiszékenysége és szertelen, rajongó természete különösen alkalmassá teszi e szerepkör betöltésére. A körötte megjelenők mind rávetik magukat a prédára, ki ezt, ki azt akarna tőle, őszinte érzelmektől, üzleti megfontolásból, szent meggyőződésből vagy alantas haszonleséstől vezérelve..

A színmű zenei részét azok a népszerű slágerek adják, melyek a történet csúcspontjain a szituációhoz és a karakterekhez illően megszólalnak. A darab ősbemutatója alkalmával, 2011-ben a Szombathelyi Karneválszínház előadásában hatalmas sikert aratott. A szentendrei előadás részint sztárszereposztással, részint a Kaposvári Egyetem negyedéves színészhallgatóinak közreműködésével, osztályvezető tanáruk, Réthly Attila rendezésében kerül színre.