A romantikus vámpírthriller, John Ajvide Lindqvist világsikerű svéd regényének színpadi adaptációja.

A történet, amelyből kultikus svéd és amerikai filmadaptáció is készült, Londonban a Royal Court és az Apollo Theater, New Yorkban a West End Theater színpadán aratott hatalmas sikereket, most Magyarországon is látható.

A darab Pálfi György, a Hukkle, a Taxidermia és a Szabadesés alkotójának első színházi rendezése. Egy modernkori vámpírtörténet iskolai zaklatással, bántalmazással, kapcsolatfüggőséggel és vérrel átitatott látvánnyal.

A tizennégy éves Oskar kissé félszegebb és magának valóbb az átlagnál. Napjai többnyire azzal telnek, hogy próbálja ép bőrrel megúszni iskolatársai terrorját, majd lop egy halom édességet, amivel kárpótolja magát a rengeteg szenvedésért. A válogatott kínzásokról ugyanis senkinek sem mesélhet. Nincs kinek. Szülei elváltak, és mindketten túlságosan elfoglaltak ahhoz, hogy a gyerekkel is foglalkozzanak

Oskar szomszédjába egy nap egy fura lány, Eli költözik egy idős férfival. Az Oskarral egyidős kislány ugyanolyan különc és magányos, így hamar barátságot kötnek.

Oskar életében szép lassan mindennél fontosabbak lesznek az esti találkozások a titokzatos lánnyal. Eli képes megadni neki mindazt a figyelmet, amire vágyik. Vele végre tervezgetni lehet a bosszút, mert felcsillan az esélye, hogy vissza lehet vágni a kegyetlenkedő osztálytársaknak. Sőt, Eli arra is képes, hogy titkon éjszaka besurranjon a fiú szobájába, hogy mellé feküdjön az ágyba.

A két kiszolgáltatott gyerek egymásra utaltsága szinte észrevétlenül szerelemmé válik. Ám ez a szerelem nem két ártatlan kiskamasz érzelmes románca. Eliről ugyanis szépen lassan kiderül, hogy vámpír. A vele élő idős ember pedig nem az apja, hanem az a férfi, aki egy kis kedvességért  és néhány jó szóért cserébe napról napra nejlonszatyorba pakolja a kést, a kábító gázt, a tölcsért és a marmonkannát, hogy az erdőben óvatlan járókelőket húzzon fel fejjel lefelé a fára, elvágja a nyakukat, és vérükkel az egyre durvábban követelőző Elit táplálja.