A Keresők budapesti mese. A főszereplő, András, rögtön a történet elején különös bajba keveredik. Amikor az Eckermann kávézóban éppen felfigyel egy lányra, odalép hozzá a Szorongás Rt. ügynöke, és közli vele: hat napja van arra, hogy megmentse azt a lányt, különben az ügynök örökre boldogtalanná teszi, ha a fiú nem jár sikerrel...

A Keresők valóságos budapesti helyszínein (kávéház, kisföldalatti, a város legrégebbi köztéri szobra előtti tér, magas polgári lakásbelsők) reális és szürreális jelenetek váltakoznak, filmbejátszásokkal tarkítva. A darab meghatározó motívumai a szeretet, a szorongás, a véletlen szerepe, és egy másik ember teljes megismerhetőségének lehetetlensége.

A főszereplő, András, a történet elején különös bajba kerül. Az Eckermann kávézóban éppen csak felfigyel egy lányra, máris odalép hozzá a Szorongás Rt. ügynöke, és közli vele: Andrásnak csupán két napja van arra, hogy megmentse azt a lányt, különben az ügynök örökre boldogtalanná teszi, ha a fiú nem jár sikerrel. Ráadásul, ha András kudarcot vall, őt is bekebelezi e furcsa, szinte túlvilági szervezet, mint egykor az ügynököt, aki nem tudott megvédeni valakit egy másik ügynöktől. Képtelenségnek tűnik az egész, de a fura úr meggyőzően beszél, és a lány olyan szép, hogy András kétségei elillannak. Aztán hirtelen a lány is eltűnik, és kezdődhet a keresés. Először Andrásnak meg kell találnia a lányt ahhoz, hogy megmeneküljön. Kezdeti erőfeszítések után sodródni kezd az eseményekkel, egy idő után megadja magát „a véletlen hatalmának\", talán azért is, mert közben egy másik lányra talál, egy volt szerelmére. Miközben a Szorongás Rt-ről nem tudható, hogy kik az áldozatai: azok, akik behódolnak a hatalmának, vagy azok, akik ellenállnak neki?