Két, árva gyerekekből összeverődött gyerekcsapat hányatott sorsát követjük végig. Hosszú és csapata az Állami Javítóintézetből szökött gyerekek minden agresszivitásával és csapatszellemével rendelkezik. Terrorhoz szokott életükben az első fordulópontot egy árva kisfiúval, Kuksival való találkozás jelenti, akinek szüleit a nyilasok irtották ki. Az iránta való felelősségvállalás indítja el Hosszút a valódi felnőtté és vezetővé válás útján.

A menedéket és élelmet kereső gyerekek hamarosan egy másik gyerekcsapattal találkoznak, akiket a magát fiúnak álcázó Éva vezet. A kezdeti konfliktusok után a két csapat egyesül, vezetőik pedig hamarosan egymásba szeretnek.

A háború borzalmai közepette a gyerekek igazi csapattá formálódnak, útjuk során pedig már-már szimbolikussá emelt, a korszak jó és gonosz oldalát képviselő szereplőkkel találkoznak: az Egyenruhás az elnyomó hatalom és terror képviselője, akinek ugyanakkor megvan a saját belső igazsága is, amennyiben szentül hiszi - akárcsak a kor elvakult "hősei" - hogy gaztetteivel valóban a rendet, a hazát, sőt, az istent szolgálja.

Ellenpárja, Simon Péter az elfelejtett, magányba és alkoholizmusba menekült művész megtestesítője, aki ugyanakkor sosem szűnt meg zeneszerető és humanista alkotó lenni. Miközben menedéket és védelmet ad a gyermekeknek, önmagára is újra rátalál. A gyerekek általa tanulják meg a művészet- és emberszeretet fontosságát, és válnak az éhség, a túlélésösztön által vezérelt suhancokból saját maguk és társaik értékeit tisztelő, összetartó csapattá.