Tudjuk, hogy az élet nagy kérdéseire nincsenek egyszerû válaszok: de ha eljön a pillanat, amikor az egyénnek fel kell áldoznia az élet egyszerû teljességét valamely univerzális igazság oltárán, akkor baj van: nevezzék azt az univerzális igazságot bárminek (nem mondunk neveket, nem nevezünk ki egyetlen bûnbakot sem, csak utalunk a költõ versére, amelyben azt az ötletet adja embertársainak, hogy “hétszer szüljön meg az anyád”, õ tudja, miért.) Az elõadás (játszódik: 1901 és 2001 között) arra tesz kísérletet, hogy megmutassa, miként épül fel szilánkokból, apró foszlányokból egy olyan hatalmas történelmi emlékmû, amelyikhez a kulcs és a kalauz nem útikönyvekben van elrejtve: a bejáratot mindenki a saját magában kell, hogy megtalálja.

“A kõ is megszólal, ha kiverik a fogait”
(Fegyukin, vizsgálóbíró)