1919. január közepe, Budapest. Ady Endre, a gyógyíthatatlan zseni a Park Szanatóriumban fekszik. A sors iróniája folytán, életének két legfontosabb nőalakja találkozik a váróhelyiségben: Boncza Berta, Csinszka, a fiatal és kitartó hitves, aki a költőt ápolta utolsó éveiben, valamint Brüll Adél, Léda, a múzsa, aki a költő életművének legfényesebb, legviharosabb korszakát inspirálta.

A váratlan találkozás feszült légkörében, a múlttal és a jelennel való szembenézés kényszere alatt, a szanatóriumi csendben kibomlanak a háború előtti-alatti évek titkai. A történet során felcsendülő versek és visszaemlékezések kíméletlenül feltárják a szenvedélyes, de pusztító kapcsolatok bonyolultságát. Ki nyerte el valójában a halhatatlanságot? Ki volt a múzsa és ki volt a fogoly?

A felhasználásra került szövegek, levelek, visszaemlékezések szerzői (többek között): Ady Endre, Ady Lajos, Boncza Berta, Bölöni György, Brüll Adél, Brüll Berta, Dénes Zsófia, Franyó Zoltán, Kovalovszky Miklós, Nagy-Tóbiás Kata, Péter I. Zoltán, Tabéry Géza