A Gogol által elénk rajzolt világ egyszerre elkeserítő és mulatságos. Az emberi természet legsötétebb bugyraiba pillantunk bele Csicsikov, a jelentéktelen külsejű és kétes erkölcsi elveket valló főhős „lélekszerző” útja során. A nagy szatirikus azonban olyan elevenünkbe vágó fekete humorral ábrázolja korának kicsinyes, önző, hazug, korrupt, szűklátókörű figurái, hogy kénytelen vagyunk röhögni rajtuk. Azaz magunkon.

„A mai nemzedék nevet az elődök ostobaságán, de nem veszi észre, hogy ez a történet mennyei lánggal van írva, hogy minden betűje hangosan kiált, hogy minden oldalról egy szigorú ujj mutat éppen őrá, rá, a mai nemzedékre; de a mai nemzedék elbizakodottan nevet, büszkén kezdi az új tévelygések és hibák sorát, amelyeket ugyanúgy nevetnek majd ki az utódok.” – figyelmeztet Gogol.

A Holt lelkek a Csehov, Osztrovszkij, és Babel bemutatók után a Radnóti Színház orosz-sorozatának legújabb darabja, Valló Péter rendezésében.