A helyenkén nyersen realisztikus darabot áttételesebbé, metaforikusabbá, finomabbá próbálja alakítani a veszprémi előadás. Az írástechnikájában inkább filmforgatókönyvhöz hasonlító (sok jelenetből megkonstruált, az egyes képeket gyakran váratlanul elvágó) darabot lekerekítjük. Az eredeti szöveghez képest kissé lassítani próbáljuk a tempót, a sietősen felrakott szituációkat komplexebbé tesszük. A színpadi mozgásokat pontosan megkonstruáljuk. A realisztikus szituációkat nemegyszer groteszk elemekkel megemeljük.

A Müller táncosai ugyanakkor megőrzi sodrását, erejét, nyers megformálatlanságát, hagyjuk érvényesülni a szituációk nyerseségét, az indulatok nemegyszer durva agresszivitását. A többnyire kissé \"földhözragadt\" szöveg ellenáll a teljesen metaforikus megközelítésnek, a reálszituációk megemelését célzó ötleteket csak a maguk ötlet voltában hagyja érvényesülni, összekapcsolásukat, színházi nyelvvé építésüket nem teszi lehetővé. A magára maradt társulat élete bár kilátástalan, de talán még szenvedélyesebb, mint mikor még erőiket az alkotásba transzformálhatták.

Kidolgozott, egyénített alakokat, kapcsolatrendszerüket igyekszünk transzrealista módon kirajzolni, s azok a figurák, melyeknek lényegéhez tartozik a belső izzás, a céltalanul sistergő indulat, sorsuk dramaturgiája szerint találjanak belső csendjükre is. Horváth Feri kétségbeesett vergődése, a darab \"sötét angyalának\" önpusztító, társai életét is pokollá tévő szenvedélye, indulatai és a társulat agóniája színházi életünk metaforája lehet.

Az előadás talán igazolja a dráma (primer esztétikai szempontokon túli) érvényességét, aktualitását, s egy újabb nemzedéki áttörés erejét sejteti. Úgy legyen!

Müller, a tánccsoport vezetője elutazott valahová, és a táncosok - négy lány és három fiú - még várják, de már tudják, hogy nem fog vissza jönni. Kedvetlenül, egymást marva pakolásznak a félig üres, bérelt lakásban. Horváth Feri, a csapat legtehetségesebb tagja, aki a vezetést átvehetné, úgy dönt: reménytelen a helyzet, legjobb ha feloszlanak s mindenki boldoguljon, ahogy tud. Van, aki éjszakai mulatóba szegődik táncosnőnek, van, aki munkát vállal, az egyik lány gyilkosság áldozata lesz, s van, aki maga válik gyilkossá. Párok bomlanak és alakulnak, végül Horváth újra próbálni kezd azokkal, akik még mellette maradtak. Küszködnek egymással és a körülményeikkel: táncolnak.