Színházak
Magyar Állami Operaház
- 2024/2025
- 2023/2024
- 2022/2023
- 2021/2022
- 2018/2019
- 2017/2018
- 2016/2017
- 2015/2016
- 2014/2015
- 2013/2014
- 2012/2013
- 2011/2012
- 2010/2011
- 2009/2010
- 2008/2009
- 2007/2008
- 2006/2007
- 2005/2006
- 2004/2005
- 2003/2004
- 2002/2003
- 2001/2002
- 2000/2001
- 1997/1998
- 1996/1997
- 1995/1996
- 1994/1995
- 1993/1994
- 1988/1989
- 1987/1988
- 1983/1984
- 1980/1981
- 1979/1980
- 1978/1979
Bartók Béla - Balázs BélaA fából faragott királyfi
- KirálykisasszonyTokai RitaVasas ErikaEsterházy FanniRohonczi Viktória
- KirályfiDmitry TimofeevFeicht ZoltánHoloda PéterMorvai Kristóf
- Fából faragott királyfiEsterházy FanniMaurer MilánHalász GáborHoloda PéterKeresztes PatrikVasas ErikaVila M. Ricardo
- TündérHoloda PéterFrenák PálMaurer Milán
- ErdőVila M. RicardoFeicht ZoltánFrenák PálHalász GáborHoloda PéterKeresztes PatrikMaurer MilánMorvai KristófDmitry Timofeev
- PatakVila M. RicardoFeicht ZoltánFrenák PálHalász GáborHoloda PéterKeresztes PatrikMaurer MilánMorvai KristófDmitry Timofeev
- koreográfusFrenák Pál
- jelmeztervezőFrenák PálZalai-Ruzsics Boglárka
- dramaturgPéter Márta
- karmesterKovács János
- balettmesterFeicht ZoltánRujsz Edit
Az opera Magyar Évadának keretében, Bartók Béla A fából faragott királyfi című művének 100. évfordulója alkalmából Frenák Pál, a kortárs tánc világhírű koreográfusa, teljesen új alkotásban állítja színpadra a művet, melyben a Compagnie Pal Frenak kortárs táncosai és a Magyar Nemzeti Balett együttese együtt dolgoznak. Az évfordulót követően a koreográfiát Bartók TáncTriptichon című estünk keretében láthatják, melyben az új Fából faragott… mellett Seregi László A csodálatos mandarinra készített koreográfiájának felújítását, valamint egy szintén a Magyar Évad inspirációjára készülő, a néptánc és a balett technikáit ötvöző Táncszvit-koreográfiát tekinthetnek meg Juhász Zsolttól. Bartók népzenei ihletettségű művét a Duna Művészegyüttes és a Magyar Nemzeti Balett művészei közösen keltik életre.
A Bartók TáncTriptichon tehát nem csupán az előadott művek, hanem a felvonultatott tánctechnikák tekintetében is hordozza a hármas számot. Az est különleges élményt ígér minden táncművészet iránt érdeklődő nézőnknek.
A fából faragott királyfi
Két, szomszédos dombocskán áll a királyfi és a királykisasszony csinos vára: ezeket dús, természeti környezet veszi körül, amelyben a tündér uralkodik. A királyfi vándorútra indul, s eközben felfigyel szépséges szomszédjára. Első pillantásra beleszeret, s igyekszik magát észrevétetni, de hiába. Megpróbál közelebb jutni kiszemeltjéhez, de ahogy a szomszéd vár felé indul, a tündér parancsára megindul az erdő, és fák állják az útját. A királyfi átverekszi magát a sűrűn, ekkor a tündér megárasztja a vizeket, hogy a habok tartóztassák fel. Míg a királyfi az elemekkel küzd, szíve választottja közönyös marad, tükrében bámulja csak magát.
A királyfi, hogy felkeltse választottja figyelmét és megleckéztesse őt, nekilát fából kifaragni saját mását: a durva hasábból emberalakot formáz, fejére tűzi a saját koronáját, vállára kanyarítja köpenyét. A tündér varázserejével életre kelti a bábot, mely egyszerre groteszk táncba kezd. A királykisasszonyt sikerül kicsalogatni: elragadtatottan csatlakozik a különös alakhoz, pompás kettőst lejt vele, majd magával viszi a várába. A királyfi szomorúan figyeli teremtménye diadalát: a tündér most már vigasztalja, és támogatásul mellé rendeli a természet erőit, melyek behódolnak a királyfi előtt. A fabáb ereje közben illanóban: a királykisasszony a groteszk mozdulatokkal összecsukló alakot szemlélve rádöbben, mekkorát hibázott, amikor helyette nem annak teremtőjét, saját hús-vér hódolóját választotta. Elindul a királyfit keresve, s elé a tündér ugyanúgy akadályokat állít. A szerelmes királykisasszony kiállja a próbatételeket: a két, egymásért bátran megharcoló szerelmes végül egymásra talál. Boldog kettősüket a beteljesülés záróképében az immár elcsendesült, védelmező természet veszi körül.
2017. 05. 12.