„Szürke délután. A szürke kisember Kovács éppen szürke kis jelentését írja, a szürke szobában, miközben szürke felesége egy színes regényből olvasott szenzációkból tesz fel szürke kérdéseket. Szürke barátaik látogatják meg őket, szürke szavakat cserélnek s a lakásra nehezedő szódagyár rettenetes hangjai mellett telik el ez az eseménytelen délután, amelynek egyetlen eseménye is csak félreértés volt, így hát maradt minden a régiben – szürke.” – Sinkó Zoltán, Igazság

„Bajor Andor komédiájának bemutatója színházi szerzőt avatott szülővárosa színpadán. A színház számára a Szürke délután nemes ügy szolgálata és hálás lehetőség olyan irodalmat tolmácsolni, ami egyszerre művészi kísérlet egy szokatlan műfajú és hangvételű alkotás színpadi életre keltésére… - Implon Irén, Fáklya

„Ilonka asszony könnyű házi öltözékben Hopkins Zöld pokol című regényét olvassa a kereveten. Ebben a regényben veti rá magát Morris őrnagyra – egy anakonda. Az olvasó, illetőleg a néző tudja (bár nem olyan pontosan, mint a lexikon), hogy az idézett szerző egy dél-amerikai óriáskígyóra, becsületes nevén az Eunectes murinusra gondol, melynek azt a tulajdonságát is feljegyzik, hogy a nyári hónapokban, amikor a vizek elapadnak körülötte, megmerevedik, azaz nyári álomba merül. Az olvasó, illetőleg a néző mindezt ha nem is tudja, legalább sejt valami effélét. Ilonka asszonynak azonban sejtelme sincs a dologról, ezért fordul férjéhez, aki a kerevet melletti asztalnál gépel. Kovács Benedek azonban nemcsak tudatlan, mint a felesége, hanem a szerző Bajor Andor jóvoltából ugyanakkor mindentudónak is hiszi magát. Így lesz aztán az Eunectes murinusból Miguel Lopez del Anaconda; az óriáskígyóból tábornok; a naturalisztikus jelenet-töredékből groteszk játékelem…” – Marosi Péter, Utunk