Carlo Collodi 1881-ben teremtette meg Pinokkió alakját, és azóta a róla szóló mese a legnépszerűbb, legszórakoztatóbb történetek sorába tartozik. Nem véletlen, hogy az egyik legtöbbet feldolgozott, filmen, színházban, rajzfilmen prózában és dalban is felbukkanó figura, az alapvetően jószívű, de kissé gyenge jellemű, hazudós fabáb – Pinokkió.

Ezt a történetet gondolta tovább Alekszej Tolsztoj orosz író 1936-ban - meseregénye Aranykulcsocska címen jelent meg.

Vannak rajongói Collodi meséjének, mások Tolsztoj verziójára esküsznek, mi saját változatot hoztunk létre, noha Parti Nagy Lajos szellemes és fordulatos átirata szerint, a kerettörténet megegyezik a korábbi változatok történetével. Itt is egy kíváncsi és meggondolatlan fabábú gyanútlanságával élnek vissza rosszindulatú állatok és emberek, és itt is különböző kalandok során ébred rá, hogy mindaz, amit otthonával együtt eldobott magától, milyen drága a számára valójában. A történet keretei tehát hasonlóak, de a keretek között új kalandok, kihívások és barátok várnak Pinokkióra.