Színházak
Kaposvári Csiky Gergely Színház
- 2021/2022
- 2018/2019
- 2017/2018
- 2016/2017
- 2015/2016
- 2014/2015
- 2013/2014
- 2012/2013
- 2011/2012
- 2010/2011
- 2009/2010
- 2008/2009
- 2007/2008
- 2006/2007
- 2005/2006
- 2004/2005
- 2003/2004
- 2002/2003
- 1988/1989
- 1986/1987
- 1985/1986
- 1984/1985
- 1983/1984
- 1982/1983
- 1980/1981
- 1978/1979
- 1975/1976
Anton Pavlovics CsehovHárom nővér
Elvágyódás két részben
Hegedű: ANDREJ, SZERGEJEVICS PROZOROV Sarkadi Kiss János
Felesége: NATALJA IVANOVNA Patocskai Katalin
Bögő: OLGA SZERGEJEVNA PROZOROV Kovács Zsuzsanna
Zongora: MÁSA SZERGEJEVNA PROZOROV Sipos Eszter
Dobok: IRINA SZERGEJEVNA PROZOROV Nagy Ilona
Tanár úr: KULIGIN, FJODOR ILJICS (Mása Férje) Kelemen József
Alezredes: VERSINYIN, ALEKSZANDR IGNATYEVICS Kocsis Pál
Báró: TUZENBACH, NYIKOLAJ LVOVICS Nagy Viktor
Százados: SZOLJONIJ, VASZILIJ VASZILJEVICS Tóth Richard
Katonaorvos: CSEBUTIKIN, IVAN ROMANICS Gyuricza István
Hadnagy: FEDOTYIK, ALEKSZEJ PETROVICS Valcz Péter
Hadnagy: RODE, VLAGYIMIR KARLOVICS Mózes Balázs
Az Öreg: FERAPONT (Kormányzósági alkalmazott) Kovács Zsolt
Dada ANFISZA Csonka Ibolya
Valamint:
Egy darab teljes katonazenekar,álarcosok, szobalányok, tisztiszolgák és katonák, katonák, katonák…
(Kárpáti Pál, Serf Egyed, Sebesi Tamás, Szvath Tamás, Száger Zsuzsa, Simon Viktória)
Felesége: NATALJA IVANOVNA Patocskai Katalin
Bögő: OLGA SZERGEJEVNA PROZOROV Kovács Zsuzsanna
Zongora: MÁSA SZERGEJEVNA PROZOROV Sipos Eszter
Dobok: IRINA SZERGEJEVNA PROZOROV Nagy Ilona
Tanár úr: KULIGIN, FJODOR ILJICS (Mása Férje) Kelemen József
Alezredes: VERSINYIN, ALEKSZANDR IGNATYEVICS Kocsis Pál
Báró: TUZENBACH, NYIKOLAJ LVOVICS Nagy Viktor
Százados: SZOLJONIJ, VASZILIJ VASZILJEVICS Tóth Richard
Katonaorvos: CSEBUTIKIN, IVAN ROMANICS Gyuricza István
Hadnagy: FEDOTYIK, ALEKSZEJ PETROVICS Valcz Péter
Hadnagy: RODE, VLAGYIMIR KARLOVICS Mózes Balázs
Az Öreg: FERAPONT (Kormányzósági alkalmazott) Kovács Zsolt
Dada ANFISZA Csonka Ibolya
Valamint:
Egy darab teljes katonazenekar,álarcosok, szobalányok, tisztiszolgák és katonák, katonák, katonák…
(Kárpáti Pál, Serf Egyed, Sebesi Tamás, Szvath Tamás, Száger Zsuzsa, Simon Viktória)
- rendezőRusznyák Gábor
- díszlettervezőKhell Zsolt
- jelmeztervezőOrsolics Ágnes e.h.
- dramaturgPorogi Dorka
- zenei munkatársStauróczky BalázsNémedi Árpád Zságer Varga Ákos
- segédrendezőHollósi Katalin
- súgóKirsch Veronika
- ügyelőKónya József
„Két héttel ezelőtt is vesztett, decemberben is vesztett. Csak legalább gyorsan elkártyázna mindent, akkor talán elkerülnénk ebből a városból. Istenem, minden éjszaka Moszkváról álmodom, és olyan vagyok, mint az őrült. Júniusban költözünk oda, és júniusig… február, március, április, május…majdnem egy fél esztendő!”
(fordította: Kosztolányi Dezső)
A Három nővér Csehov első darabja, amelyet a Művész Színház felkérésére írt. Bemutatója 1901. január 31-én volt. Sztanyiszlavszkij eleinte félt tőle, hosszúnak és unalmasnak találta. Majd egyszerre rájött, hogy a darab hősei nem is merülnek bele fájdalmukba, keresik a derűt és a vidámságot, élni akarnak és nem tengődni.
Kevés műben érzékelhető erőteljesebb és gondolatgazdagabb fogalmazás. A Három nővért áthatja egy utánozhatatlan ironikus kívülállás és intellektuális fölény. A dráma cselekménye, Csehov többi darabjával összehasonlítva szinte túlzsúfoltnak hat.
(Rév Mária)
„Cselekmény, ármánykodó fondorlat, külső esemény nem mozgatja a darabot, mégse »novella«, mégse »regény«, hanem dráma, melyben egy írói lángelme a legnagyobb erőpróbát vállalta.”
(Kosztolányi Dezső)
A három nővér katonaapjukkal még 11 évvel ezelőtt került a művelt moszkvai környezetből ebbe a provinciális városba. Beolvadási kísérleteik kudarcot vallanak. Látják városuk szürkeségét, de vágyálmaikon túl nem lépnek. Unalom, fáradtság, fejfájás – ez kínozza Mását, Irinát és Olgát. Zenetudásukkal, képzettségükkel sem jutnak semmire: Versinyin megjelenése is csak a szerelem lehetőségének csábító ígérete marad. Cselekvéseikből pótcselekvések lesznek.
(fordította: Kosztolányi Dezső)
A Három nővér Csehov első darabja, amelyet a Művész Színház felkérésére írt. Bemutatója 1901. január 31-én volt. Sztanyiszlavszkij eleinte félt tőle, hosszúnak és unalmasnak találta. Majd egyszerre rájött, hogy a darab hősei nem is merülnek bele fájdalmukba, keresik a derűt és a vidámságot, élni akarnak és nem tengődni.
Kevés műben érzékelhető erőteljesebb és gondolatgazdagabb fogalmazás. A Három nővért áthatja egy utánozhatatlan ironikus kívülállás és intellektuális fölény. A dráma cselekménye, Csehov többi darabjával összehasonlítva szinte túlzsúfoltnak hat.
(Rév Mária)
„Cselekmény, ármánykodó fondorlat, külső esemény nem mozgatja a darabot, mégse »novella«, mégse »regény«, hanem dráma, melyben egy írói lángelme a legnagyobb erőpróbát vállalta.”
(Kosztolányi Dezső)
A három nővér katonaapjukkal még 11 évvel ezelőtt került a művelt moszkvai környezetből ebbe a provinciális városba. Beolvadási kísérleteik kudarcot vallanak. Látják városuk szürkeségét, de vágyálmaikon túl nem lépnek. Unalom, fáradtság, fejfájás – ez kínozza Mását, Irinát és Olgát. Zenetudásukkal, képzettségükkel sem jutnak semmire: Versinyin megjelenése is csak a szerelem lehetőségének csábító ígérete marad. Cselekvéseikből pótcselekvések lesznek.
Letölthető anyagok
2006. 11. 17.
Galéria
Játszóhelyek, társszínházak, fesztiválok
Színház-választó
Válassza ki a keresett színház kategóriáját majd nevének kezdőbetűjét vagy használja a keresőt!