995-ben a rendőrség letartóztatta a budapesti, nyolcadik kerület alvilágának egyik ismert alakját, aki évekig bujkált egy lakásban, az utcára sem ment ki. Erre jó oka volt: egy balatoni rablásnál forró vasalóval szétégette az arcát a megtámadott idős hölgy. Az eltorzult arcú „alvilági herceg” kénytelen volt visszavonulni, magányában csak egy régi cimbora tartott ki mellette, ő is csak a külföldi bankszámlákon elrejtett pénzek reményében. Eddig az igaz történet. Pozsgai Zsolt továbbgondolta ezt a helyzetet és a megtörtént eset alapján továbbszőtte azt. Így került bele egy idióta, öreg házmester, egy nagypofájú takarítónő – és egy tündéri szép erdélyi fiatal lány, aki munka reményében érkezik a magyar fővárosba. A „Szörny” rákényszerül arra, hogy kiadja egyik szobáját albérletbe, ide érkezik meg a kis Kriszta, akit nem érdekel a „herceg” kinézete, mindenkit szeretni és érteni akar…Hogyne szövődne köztük emberi kapcsolat, amely azonban nem feltétlenül úgy alakul, mint a mesében…