Anton Pavlovics Csehov a 19. századi orosz irodalom egyik legnagyobb hatású alakja. A Sirályt 1896-ban írta, első bemutatója Szentpéterváron volt a Sándor Színházban, de ott nem aratott sikert. Azonban 1898-ban a Moszkvai Művész Színház kirobbanó sikert aratott a darabbal. Az előadás különlegessége, hogy Trepljovot Mejerhold, Trigorint Sztanyiszlavszkij alakította. Érdekesség, hogy később a sirály alakja lett a színház emblémája.

Trepljov fiatal író. szerelmes Nyinába, lövöldözik és felgyújtja magát. Trepljov anyja híres színésznő, de már nem. Trigorin híres író, és még mindig. Nyinát annyira boldoggá tenné a hírnév, hogy még azt is elviselné, ha boldogtalan. mindenki furcsán szereti a másikat. Vagy nem. Ez az egész messzemenőkig emberi.

Az előadás egyik érdekessége a szereposztás. Arkagyina szerepében Oszvald Marika, az Operett Színház legendás szubrettje, akit nem mindennapi élmény prózai előadásban látni.

„Könnyen abba a hibába eshetünk, hogy naturalista drámaírónak tekintjük Csehovot /.../ Csehov soha nem egyszerűen az élet egy szeletéről beszél - orvos volt, aki rendkívüli érzékenységgel, óvatosan fejtette le az életről annak ezernyi finom rétegét. Ezek a rétegek izgatták, végtelenül csalafinta, tökéletesen kikalkulált és értelmes rendbe illesztette őket, amelyben az ügyesség olyan mesterien rejti szem elől a kiszámítottságot, hogy végül azt hisszük, kulcslyukon keresztül látunk mindent, holott sehol semmi kulcslyuk.”

(Peter Brook)