Színházak
Gyulai Várszínház
- 2023/2024
- 2022/2023
- 2021/2022
- 2020/2021
- 2019/2020
- 2018/2019
- 2017/2018
- 2016/2017
- 2015/2016
- 2014/2015
- 2013/2014
- 2012/2013
- 2011/2012
- 2010/2011
- 2009/2010
- 2008/2009
- 2007/2008
- 2006/2007
- 2005/2006
- 2004/2005
- 2003/2004
- 2002/2003
- 1997/1998
- 1994/1995
- 1986/1987
- 1985/1986
- 1982/1983
- 1981/1982
- 1980/1981
- 1979/1980
- 1978/1979
- 1977/1978
- 1976/1977
- 1975/1976
- 1974/1975
- 1973/1974
- 1972/1973
- 1971/1972
- 1970/1971
- 1969/1970
- 1968/1969
- 1967/1968
- 1966/1967
- 1965/1966
- 1964/1965
- 1963/1964
Ion CreangăA kakaska krajcárkái
- rendezőSoós Emőke
- díszlettervezőLenkefi Réka
- bábtervezőLenkefi Réka
- fordítóFarkas Wellmann Éva
- színpadra alkalmaztaFarkas Wellmann Éva
- zeneLovas Gábor
A kakaska krajcárkái a román népmesék világába kalauzol bennünket, oly módon, hogy közben mindvégig otthon érezzük magunkat. Hogy miért? Mert a népmesék határokat átívelő, mélységes igazság-világába csöppentünk, ahol emberi természetünkre legvalódibb mivoltában ismerhetünk rá. Ráadásul úgy, hogy közben nevetünk, dalolunk, rigmusokat faragunk, és minduntalan ráismerünk magyar népmeséink alapmotívumaira is. Nem meglepő, hiszen az egymás mellett élő nemzetek gyakran átveszik egymástól kultúráik elemeit. És a legalapvetőbb szembenállások mindenhol ugyanazok: a jó és a gonosz, a hamis és igaz, az értékes és értéktelen. Ion Creangă, a román irodalom legnagyobb mesemondójaként, a népi lélek ismerőjeként válogatta és hagyományozta a már gyermekként megismert történeteket, akár nálunk, magyaroknál Benedek Elek.
A kakaska krajcárkáiért – igazságáért – folytatott kalandsorozata, kitartása és győzelme minden bizonnyal a legpozitívabb emberi minőségek oldalára állítják az érző gyermeki lelket.
A Békéscsabai Napsugár Bábszínház előadásában paravános játékként láthatjuk a darabot, melyben hagyományos, kesztyűs bábok játsszák a főszerepet – ahogyan annak idején szüleink is megszerették a bábszínházat.
Az ötletgazda és játékmester Soós Emőke, a mesét Farkas Wellmann Éva fordította, dolgozta át és alkalmazta bábszínpadra. A bábok és a díszlet Lenkefi Deák Réka lelményességét dicsérik, a darab zenéjét Lovas Gábor szerezte.