Színházak
Erkel Színház
- 2021/2022
- 2020/2021
- 2019/2020
- 2018/2019
- 2017/2018
- 2016/2017
- 2015/2016
- 2014/2015
- 2013/2014
- 2006/2007
- 2004/2005
- 2003/2004
- 2002/2003
- 2001/2002
- 2000/2001
- 1999/2000
- 1998/1999
- 1997/1998
- 1996/1997
- 1995/1996
- 1994/1995
- 1993/1994
- 1992/1993
- 1990/1991
- 1986/1987
Szöllősi Barnabás - Szilágyi Andor - Tallér ZsófiaLeánder és Lenszirom
- LeánderBakonyi Marcell
- LensziromMolnár Ágnes
- Mar-Szúr HercegBoncsér Gergely
- CsibecsőrWierdl Eszter
- Bölömbér KerálHábetler András
- Bölömbér KerálnéMeláth Andrea
- Töndér NegédCserna Ildikó
- Vak NadályDaragó Zoltán
- BogyóGradsach Zoltán
- Csíjjegős bőregérVajda Júlia
- Csújjogós bőregérRozsos István
- I. HorkolábHerczeg Ferenc
- II. HorkolábFátray János
Az Operaház gyermekkarát betanította: Gupcsó Gyöngyvér
Közreműködnek a Madách Musical Tánc- és Zeneművészeti Iskola növendékei.
- rendezőZsótér Sándor
- díszlettervezőAmbrus Mária
- jelmeztervezőBenedek Mari
- koreográfusLadányi Andrea
- karmesterBogányi Tibor
- játékmesterTóth Erika
- karigazgatóStrausz Kálmán
- munkatársGupcsó Gyöngyvér
- rendezőasszisztensKovács Krisztián
Tallér Zsófia új műve az Opera gyermekközönségnek szánt repertoárját gazdagítja egy családi meseoperaként aposztrofált darabbal. A szerző az 1990-es évek elejétől vesz részt a hazai komolyzenei életben, zeneoktatóként és komponistaként is komoly sikereket ért el. Munkái között operai kötődésű a Millenniumi Operapályázat győztes operája II. felvonásának hangszerelése (Bozay Attila: Az öt utolsó szín) és Vajda János: Mario és a varázsló című alkotásának áthangszerelése kisebb együttesre a Neue Opernbühne Berlin számára. Darabjaival rendszeresen jelen van a hazai művészeti fesztiválokon, de Triesztben, Rómában és Bécsben is bemutatták kompozícióit. Filmzenéket – Mundruczó Kornél és Gothár Péter alkotásaihoz – valamint prózai darabokhoz színpadi zenéket is szerez. Az Operától 2013 novemberében kapott felkérést egy gyermekopera megkomponálására. Az alapmesét maga választotta, akcióban gazdag történetet keresve és lehetőleg olyat, amelynek már létezik színpadi adaptációja. Szilágyi Andor Leánder és Lenszirom című történetének furcsa, stilizált nyelvezete, s bájos öniróniája fogta meg végül; vallja, hogy a történet, amely mögött ott rejlik egyszerre a népmesék világa, de a Csongor és Tünde vagy A varázsfuvola hangulata is, a szülők vagy akár a nagyobb gyerekek számára is érthető és élvezetes lehet. Fontos szerzői szándéka volt, hogy a színpadon mindig történjék valami, ezt a mozgalmasságot pedig Szőllősi Barnabás librettója is remekül megőrzi.
2015. 04. 11.