Nehéz eset volt. Másképp gondolkodott, és másképp viselkedett, mint mi. Ezért aztán megneveltük, szocializáltuk. Kezelhetővé tettük és szelíddé. Gratuláltunk neki abból az alkalomból, hogy legyőzte önmagát. Ő maga is gratulálni kezdett önmagának. Nem vette észre, hogy mi győztük le őt...

Egy fiatal fiú mesél a gondolatairól, érzéseiről, a családjával lévő ellentmondásos kapcsolatáról, és arról, hogyan kezdett drogozni, s milyen kínlódások árán sikerült leszoknia. És egy apa, aki mindezt végignézi, hallgatja és éli. Zavarbaejtően személyes párbeszédek és belső monológok, humoros és keserű helyzetek az élet rendhagyó sorsfordulatai közé ékelve. Hol csúszhatnak el a szándékok? Miért választjuk a „könnyebb" utat, ha úgy érezzük, az életünk zsákutcába ért?

Az előadás szövegkönyve, a kábítószer függőségükről valló emberek személyes dokumentumai, valamint az alkotók írásai alapján készült.

„Nem vigyáztál magadra

Rátéptél az anyagra

Elmerülsz a képekben

Benn vannak a véredben

Látomások, félszavak

Szedik szét az agyadat."