A Semele szövegírója William Congreve (1670-1729) írja, hogy Handel (1685-1759) mindössze egy hónap alatt komponálta a Semel-t, ami még Handelnél is igen gyors volt.
Congreve, skót arisztokrata ifjúként Swift-tel egyidőben tanult Dublinban a nagy hírű Trinity College-ban Congreve szövegeire még Purcell is komponált.
A Semele-t 1744-ben Londonban a Covent Gardenben mutatták be Semele nyaktörő szólamát a francia szopránsztár Elisabeth Duparc, népszerű nevén La Francesina énekelte.
Az állandóan szerelmes Jupiter Ovidius főművében az \"Átváltozások\"-ban külön fejezetet szánt Cadmus király lányának a gyönyörűszép Semele-nek, s Jupiter történetének.
Juno, Jupiter felesége féltékenységében átváltozik Semele húgává, s Inoként téveszti meg a naiv, Jupiterbe fülig szerelmes lányt., követelje Jupitertől, hogy mutassa meg végre \"Istenként\" is magát.
Juno gonosz terve valóra válik, Jupiter teljesíti a gyönyörű lány óhaját és Semele Jupiter villámjától elég és füsté válik, mert Semele csak a szerelem tüzét tudta elviselni.
Apollo az égből a földre száll és közli, Jupiter parancsát Athamas vegye el Ino-t Semele húgát, s így végül mégis lesz esküvő, így a darab \"vígoperaként\" ér véget.

A görög mitológia, s Ovidius szerint a Jupiter villámától elégett Semele hathónapos magzatát Merkur mentette meg, bevarta Jupiter ágyékába - Ovidius szerint \"ha lehet hinnünk combjába bevarja\" - s ott fejlődött még három hónapig, majd Jupiter világra hozta Bacchust, akinek a neve azt jelenti, hogy \"a kétszer született\", vagy a \"kettős ajtó gyermeke\"
Moldován Domokos