Hírek
Régi vágya teljesül a Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház vezetőségének és társulatának azzal, hogy az idei évadban műsorra tűzhették a nagy sikerű film alapján készült Naptárlányok színpadi adaptációját. A terv régóta megvolt, tulajdonképpen egy valamire vártak: a tökéletes rendezőre. Olyan női rendezőt kerestek, aki megfelelő érzékenységgel és empátiával nyúl ehhez a helyenként határokat feszegető történethez.
Lévay Viktória személyében rátaláltak az igazira: benne látták meg azt a jövőképet, ami nagy sikert és valódi örömmunkát hoz a teátrum és a társulat számára. Ő sem gondolta ezt másképp, hiszen nagy örömmel mondott igent a felkérésre, és rengeteg tervvel, felkészülten, de nyitott szívvel érkezett, akárcsak egy rutinos rendező, pedig a színművészként tevékenykedő Lévay Viktóriának ez lesz élete első rendezése.
A Naptárlányok keddi olvasópróbájával hivatalosan is útjára indult az izgalmas, főként női erőktől fűtött próbafolyamat.
A történet szerint az angol kisvárosban élő középkorú barátnők évek, évtizedek óta összetartanak jóban és rosszban, egészségben, betegségben, és nem utolsó sorban közösségi események szervezésében, kisebb nagyobb sikerrel. Erős bennük a versenyszellem, hiszen lépten-nyomon arra kényszerülnek, hogy bebizonyítsák, az ő nőegyletük süteményei a legomlósabbak, az ő teapartijuk a legnemzetközibb, és az ő cukkinijük a legegyenesebb. Egy magánéleti tragédia következtében azonban egy sokkal nemesebb célt tűznek ki maguk elé, amelyhez sok pénzre van szükségük, s tudják, holmi tombola ezt nem fogja fedezni. Olyan megoldáshoz folyamodnak, amely mindannyiuk számára saját határaik átlépését követeli meg. Hosszas vívódás után bevállalják, hogy szerepelnek egy falinaptáron, és nem elég, hogy démonainkkal megküzdenek, még a nőegylet jóváhagyása is szükséges a jótékonykodás nem mindennapi formájához…
Az előadás a szó szoros értelmében vett meztelen igazságot mutatja egy olyan társaságról, amely bármire képesek a célja eléréséért. Időközben ugyanakkor – megismerve ezt a sokféle női (és néhány férfi) karaktert – fellelhetünk a felszín alatt számos más, mélyebb réteget.
Lévay Viktória első rendezése április 12-én debütál a Kelemen László Kamaraszínházban, a főszerepben olyan kiváló színésznőkkel, mint Danyi Judit, Magyar Éva, Csombor Teréz, Hajdú Melinda, Szabó Dorottya, Horváth Alexandra, Szegvári Júlia, Venczli Zóra és Csapó Virág, kiegészülve egy szintén ütős férfi gárdával: Koller Krisztiánnal, Ferencz Bálinttal és Pál Attilával.
-
Interjúk
„Minőségpárti voltam egész életemben.”
S ha az egész pályájában gondolkodunk, a ’60-as évek is bejönnek a képbe. Az egykori színházigazgatóval, rendezővel és a ma is aktív színésszel beszélgettünk. Farkas Éva -
Interjúk
„Még mindig kíváncsi vagyok magamra”
Balázs Áron színművész, az Újvidéki Művészeti Akadémia tanára, aki feladta a társulati létformát a tanári hivatásért, ám maradt szabadúszó színész, így azóta Vajdaság minden színházában láthattuk játszani. Legutóbb a Zentai Magyar Kamaraszínház Sirályában öltötte magára a két karakterből gyúrt doktor szerepét. Szerda Zsófia -
Művészek írták
Színházcsinálás: Liliomfi
Szigligeti Ede örökzöldje régi-új színház, erős mai tartalmakkal. Vecsei H. Miklós változatát ifj. Vidnyánszky Attila előbb a Budaörsi Latinovits Színházban vitte színre. Azt egyik társulatalapító produkcióként hozták létre. „A jó darabokat szokták átírni, nem a rosszakat” – idézték Mészöly Dezsőt. És évekig átütő siker lett. Ezt igazították most vígszínházira. A Liliomfi előadása ismét fergeteges. Szegő György