Hírek

A nemcsak nevében, hanem küllemében és arculatában is megújuló kamaraszínház, a Pelikán Fészek a kortárs művek színtere lesz, s a teátrum művészeti vezetése bízik benne, hogy sikerül újra pezsgővé tenni a Kossuth utcai játszóhelyet és színháztörténeti múltjához méltó rangját visszaadni.
Joël Pommerat kortárs francia drámaíró és rendező előadása a 2011-es párizsi ősbemutatót követően megkapta a Moliére-díjat és a francia kritikusok éves elismerését. A rendező Novák Eszter a darabot úgy igyekezett színpadra állítani, hogy sok sorsban magunkra ismerjünk: „Ez egy nagyon szövevényes, fura történet, tulajdonképpen a kapitalizmus válságáról, belső mániákról, színházcsinálásról és az elveszettségről szól. A szerző, Joël Pommerat különös alak, nagy szerencse, hogy odaadja a szövegeit rendezésre. Az én kis hűtőkamrámnak nem hagyományos a dramaturgiája, narratívából, visszaemlékezésekből építkezik, de aztán összeáll a történet. Mindenképpen egy mai darab, azt hiszem a fő motívum a munkavállalók kiszolgáltatottsága.”
A történet szerint Estelle (Tóth Ildikó) tíz éve tűnt el, azóta senki sem hallott róla. De hátrahagyott egy füzetet, amiben rengeteg mindent elmesél az életéből. A füzet megelevenedik: Estelle egy szupermarketben dolgozik alkalmazottként, ahol mindenki gyűlöli Blocq-kot (Kuna Károly), az arrogáns főnököt. Estelle azt javasolja, vigyék színpadra közösen Blocq életét...
A főszereplő, Estellet alakító Tóth Ildikó szerint a darab olyan emberi sorsokról szól, amely a mindennapjainkat körülveszi: „Manapság nem úgy van, mint régen, hogy 10-20 évre tudtad előre az életedet, hanem egyik napról a másikra izgulni kell azért, hogy megszüntetik-e a munkahelyed, vagy nem vesznek fel mást, akit olcsóbban tudnak alkalmazni. Ez a történet ebben a teljes kontextusban érvényes.”
Az előadás azért is ígérkezik különlegesnek, mert a színészek több szerepet is játszanak benne. Tóth Ildikó azontúl, hogy a nagyon rejtélyes nőt alakítja, olykor Estelle öccsévé is változik: „Kedvelem benne, hogy Estelle szerepe teljesen hátulról indul, mintha nem is róla szólna az egész. Rettenetesen tetszik az is, hogy ők mind hétköznapi, kis emberek, akik ebben a fogyasztói őrületben, kapitalizmusban próbálnak életet találni. Rendkívül bonyolult és sokrétegű tehát ez a darab, szerintem mindenki ki tud halászni belőle valami fontos gondolatot, ami muníció lehet egy-egy napra, vagy akár egy életre.”
Az előadás szereplői Tóth Ildikó mellett Varga Mária, Varga Gabriella, Kiss Diána Magdolna, Kuna Károly, Egyed Attila, Tűzkő Sándor, Nagy Péter és Imre Krisztián.
-
Interjúk
Az semmi – ezt hallgasd meg!
Az alábbi interjú kiváló apropója lehetne, hogy nyolcvanegyedik születésnapján, egykori kaposvári kollégái egy általuk alapított elismeréssel, a „Kossuth díjasok Kossuth díjával” lepték meg a Jászai Mari-díjas, érdemes művészt, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagját. Koltai Róberttel néhány nappal a díjátadás után színházi pályájáról beszélgettünk. Rojkó Annamária -
Művészek írták
Olasz szalmakalap
„Engem általában lenyűgöz egy színpadi szöveg..., Ez a legfontosabb: olyan anyagot találni, ami meghozza a kedvemet. Az Olasz szalmakalap színtiszta színház. Mindig nagy kedvet csinál a munkához – ezért rendeztem meg már korábban is – mert örömből fakad.” (Silviu Purcǎrete rendező) Szegő György -
Interjúk
A színházban emberi mondatokat mondanak, és azok hatnak ...
„Amikor nem érzem a színházban, hogy mit akar tőlem az előadás, hogy mi felé akar terelni, akkor én elhagyatott leszek és magányos.” – beszélgetés Csiszár Imrével Gyulay Eszter