Hírek
A világ két nagy tudósát, Lise Meitnert és Otto Hahnt Kiss Mari és Seress Zoltán játsszák. Hahn feleségét Szorcsik Kriszta. Rendező: Herendi Gábor.
Otto Hahn német kémikus készül a Nobel-díj átvételére 1946. december 10-én, kedden, a havas Stockholmban. A díjat két évvel korábban ítélték oda neki az atommaghasadás 1939-es felfedezéséért, de a háború miatt később tartották meg a ceremóniát. Már írja az ünnepi beszédét. Koncentrál. Javítgat a szövegen. Kihúz, beír. Megpihen. Zenét hallgat. Elbóbiskol. És akkor hirtelen betoppan a szállodai lakosztályába Lise Meitner fizikus, egykori barátja, tudóstársa, akivel évtizedeken át számos közös felfedezésük volt még Berlinben, ahonnan a zsidó származású Lise Meitnernek 1938-ban menekülnie kellett. Azóta nem találkoztak. Pedig együtt kezdtek bele az uránatom-kísérleteikbe. Sőt, Lise Meitner az, aki Hahn számára magyarázatot és nevet adott - már Stockholmból, levélben - az atommaghasadásra. Társfelfedező így. Csakhogy Hahnnak egyedül ítélték oda a Nobel-díjat, ő pedig nem említette egyetlen megnyilatkozásában, cikkében sem Lise Meitner nevét. Ott, a szállodában, amely előtt már gyülekeznek a fotósok, újságírók, Lise Meitner számvetésre készteti Otto Hahnt...
A fekete-fehér fotókon Lise Meitner és Otto Hahn.
A színes fényképeken A Díj című előadás Lise Meitnere és Otto Hahnja, Kiss Mari és Seress Zoltán.
A Díj februári előadásaira már nincs jegy. Fogynak a helyek a márciusi előadásokra is. De már válthatnak jegyet áprilisra is, akár online jegyvásárlási felületünkön is >>>
Köszönjük, hogy jönnek hozzánk, hogy velünk vannak, Önök nélkül ez nem menne.
-
Interjúk
„Mindig egy lépéssel a világ változása előtt” – interjú Balázs Attila fesztiváligazgatóval a TESZT 15 évéről
Tizenötödszörre vázolt sűrített képet az elmúlt egy év valóságáról, a világ aktuális állapotáról a Temesvári Eurorégiós Színházi Találkozó – TESZT. Honnan indult, és merre tart a seregszemle – erről kérdeztük Balázs Attila fesztiváligazgatót, a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház vezetőjét. -
Interjúk
„Olyan nyugalmat és felszabadultságot máskor nem érzek, mint éneklés közben”
Mezei Kinga színész, rendező, a Zentai Magyar Kamaraszínház művészeti vezetője. Legutóbbi rendezése a Hidegpróba Sziveri János költő és Benes József képzőművész életéből és alkotásaiból inspirálódik. Szerda Zsófia -
Művészek írták
Tragédia (Oidipusz éneke) – Világpremier
Szophoklész tragédiát írt, nem drámát – állítja a rendező. A tragédia szakrális forma. Amit hét színésszel: nem pszichológiai elemzésekre épülő dialógusokból formál meg az író-rendező. A kórusszerű vagy szóló dalok, a szakrális zeneiség, a költői tér és fények adják a teátrális formát. Az archaikus szöveg is a – szárd eredetű – Alessandro Serráé, ugyanő tervezte a díszletet, fényeket, ruhákat is. Szegő György