Van egy erdő, ahol a furcsák laknak. Egy kék ló, akit át akarnak festeni, hogy olyan legyen, mint a többiek. Egy fenyőfa, aki ahelyett, hogy egyhelyben állna, világot akar látni. Egy hiperaktív nyúl, egy nemtörődöm macska, egy kiöregedett cirkuszi oroszlán, egy szörnyeteg, aki túl kedves ahhoz, hogy rémísztő legyen, valamint Dömdödöm, akinek meghasadt a szíve. Ott él velük egy kisfiú is, Mikkamakka, aki összefogja őket, és aki megmutatja nekik, hogy a másság érték.

Az előadást Sipos Imre rendezi, aki úgy fogalmazott, hogy zöld kártyát kapott a darab kiválasztásakor. „Azt rögtön tudtam, hogy klasszikus magyar mesével szeretnék foglalkozni: Csukás Istvánnal vagy Lázár Ervinnel. De mivel két éve Csukás darabot rendeztem, ezért úgy éreztem, most Lázár következik. Lázár Ervin anyagával még sosem dolgoztam rendezőként, és izgalmas feladatnak találtam” – idézi fel Sipos Imre.

A rendezőt személyes élmények is kötik Lázár Ervinhez. Évekkel ezelőtt ugyanis közösen dolgoztak egy mesén, és azok a beszélgetések máig meghatározzák a gondolkodását. „Irodalmi konzulensként vett részt egy általam rendezett előadásban Egerben. A mai napig vannak olyan mondatai, amik még mindig a fülemben csengenek. Nagyon sokat tanultam tőle arról, hogyan kell hozzányúlni egy meséhez, mire figyeljünk. Talán most jött el az idő, hogy igazán megérjek erre a színpadi találkozásra.”

Társadalomkritika mesébe bújtatva

Sipos Imre kiemelte, Lázár Ervin nem egyszerűen meséket írt. „Gyakorlatilag társadalomkritikát fogalmazott meg mesébe bújtatva. Akkoriban máshogy nem is lehetett megszólalni. Ez volt az áthallásos kommunikáció a Kádár-korszakban: történetekbe rejtve mondták ki, amit nyíltan nem lehetett.”

A rendező Shakespeare-rel állítja párhuzamba Lázárt. „Shakespeare a maga idejében aktuálpolitikai utalásokat írt bele a darabjaiba, de olyan általános emberi szintre emelte őket, amik ma is érvényesek, éppen ezért időtlenek. Lázár Ervin ugyanezt tette, ezért működnek ezek a mesék generációról generációra.”

A furcsák világa és a másság elfogadása

Talán soha nem volt ennyire aktuális még ez a történet, mint most, amikor a közösségi médiában olyan könnyen bántunk másokat, sokszor személytelenül, arc nélkül, álnéven. A Négyszögletű Kerek Erdő lakói mind „furcsák”, akik valahogy nem illeszkednek a társadalomba. Ló Szerafin kék, ezért meg akarják változtatni, át akarják festeni, ahelyett, hogy örülnének annak, hogy egyedi. Dömdödöm elakadt az életében, és csupán egyetlen szót ismétel. Aromo, Vacskamati, Bruckner Szigfrid és a többiek is mind-mind valamilyen okból perifériára kerültek. „Ők azok, akiket a társadalom kivetett magából, és mégis, ott, az erdőben megértik egymást. Ők egy közösség. Lázár ötven évvel ezelőtt megírta azt, amit ma az esélyegyenlőségről, az integrációról tanulunk. Az elfogadás, a másság tisztelete örök érvényű üzenetek” – mondja Sipos Imre.

Gyerekszínészek a színpadon

Sipos Imre különösen fontosnak tartja, hogy mindez valóban a gyerekekhez szóljon, éppen ezért döntött úgy, hogy Mikkamakkát két gyerek alakítja a színpadon, kettős szereposztásban. „A gyerekközösség sokszor sokkal erősebben veti ki magából azt, aki más. Ezért akartam, hogy Mikkamakka – aki összefogja a többieket – gyerek legyen, ne macska, mint az eredeti történetben. Így a gyerekek magukra ismerhetnek, és megláthatják, az ő feladatuk is, hogy elfogadják a másikat, hogy közösséget építsenek. Az értéket lássák, ne a másságot!”

Mikkamakkát Kószó Botond és Pölös Bálint alakítja majd, akik váltásban játszanak. „Fontos, hogy ők nem színészek, hanem gyerekek. Nem kell szerepet játszaniuk, önmagukat kell adniuk. Már dolgoztam velük A kis hercegben. Most is azt szeretném, ha azt képviselnék: nekünk, gyerekeknek dolgunk van – szeretni, közösséget építeni, elfogadni egymást.”

Kisfejű Nagyfejű Zordonbordon pedig egy gonosz felnőtt lesz, akit éppen egy gyerek leplez le. „Ez is szimbolikus. A felnőtt az, aki bántja a furcsákat, a gyerek pedig az, aki helyre teszi. Ez üzenet a nézőknek is: a gyermeki tisztaság képes legyőzni a gonoszságot.”

A meseterápia, a mesék gyógyító ereje központi szerepet kapott a rendezői munkában. „A mesékben ott a bölcsesség, a próbatétel, a transzcendencia. Ez rendkívül fontos, mert a bölcsesség nem a digitális világból fakad. Az összehasonlítás, a tapasztalat, az élet maga vezet el hozzá, és ezt a mesék közvetítik.”

A zene varázsa

A darabot egy különleges zenei világ szövi át, melyhez olyan dalok születtek, amik azonnal a gyerekek fülébe kúsznak majd. A zenei anyag alapja egy korábbi, miskolci feldolgozás volt, amelyhez Nyulász Péter verseket írt, Nagy Nándor és Szabó Máté pedig zenét komponáltak. „Ezek a dalok igazi zenei anyagok, nem gügyögős gyerekdalok. Ami pedig a különlegességük, hogy a zenét a miskolci színház zenekara játszotta fel. Ott van bennük a hegedű, a trombita, a basszusgitár valódi hangja – tette hozzá Sipos Imre, aki szerint Lázár Ervin generációkon átívelő meséinek titka abban rejlik, hogy olyan általános emberi üzenetet hordoznak, ami fölött nem múlik el sosem az idő.