A Harag György Társulat vezetősége és teljes munkaközössége megrendülten fogadta a társulat örökös tagja, Kocsis Antal halálhírét. Fájdalommal osztozunk szerettei, illetve a rá emlékező szatmárnémeti és nyíregyházi közönség gyászában.
Kocsis Antal Szatmárnémetiben született 1939. augusztus 12-én, édesapja Kocsis János festő, édesanyja Sályi Eszter háztartásbeli.
1963-ban végzett Marosvásárhelyen a Szentgyörgyi István Színművészeti Intézetben. 1963-ban az Északi Színházhoz szerződött. 1986-ban családjával együtt áttelepedett Magyarországra és Nyíregyházán a Móricz Zsigmond Színháznál nyert alkalmazást. Megbecsült színész volt, elnyerte a Móricz Zsigmond Színház örökös tagságát is. Klasszikus és kortárs darabok karakterszerepeiben aratott szakmai elismerést és közönségsikert.
Legsikeresebb alakításai Szatmárnémetiben: Bisi (Gárdonyi: Ida regénye,1983), Eugénius (Mrozek: Tangó, 1979), Fűrész Róbert (Brecht: Koldusopera, 1964), Gitáros (Machivelli: Mandragóra, 1965), Ottó (Sylvester Lajos: Gyanú, 1984), Pedellus (Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig, 1976), Tiribi a király udvari bolondja, (Heltai J.: A néma levente, 1966); Tódor (Csávossy György-Komzsik István: A fül, 1967), Vasilica (Baranga: Arcok és álarcok, 1985).
Az alábbi interjú kiváló apropója lehetne, hogy nyolcvanegyedik születésnapján, egykori kaposvári kollégái egy általuk alapított elismeréssel, a „Kossuth díjasok Kossuth díjával” lepték meg a Jászai Mari-díjas, érdemes művészt, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagját. Koltai Róberttel néhány nappal a díjátadás után színházi pályájáról beszélgettünk.
Szorgalom, alázat és páratlan humor jellemzi máig Szacsvay Lászlót, aki csaknem hatvan éve él hivatásának. A Katona alapító tagjával beszélgettünk, aki a teátrumban idén kezdte meg a 44. évadját.
Sasvári Sándor a Rock Színházban és a nemzetközi színpadokon vált ismertté, országosan pedig a Jézus Krisztus Szupersztár címszerepével tűnt ki. Jelen írásunkban pályájáról beszélgetünk.
Interjúk
Interjúk
Interjúk
