Hírek
Murphy kíséri útján azt az amatőr színitársulatot a Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház legújabb előadásában, amely egy londoni krimi bemutatására készül. Aminek nem szabadna, az leesik, akinek jelenete lenne, az kidől, amit el kellene érni, az túl messze van, és még folytathatnánk a sort. A káosz mindvégig jelen van, egy csillag sem áll úgy, ahogyan kellene, az este pedig épp ezért katasztrófába torkollik.
Cseke Péter, a teátrum igazgatója, a darab rendezője mégis dicső és gyönyörű himnuszként tekint a Ma este megbukunk című előadásra, hiszen olyasvalamit tesz láthatóvá, amit a közönség általában nem tud, de legalábbis nem vesz észre. „Annyi minden történhet azalatt, míg estéről estére felmegyünk a színpadra és ott töltünk közel három órát! Valójában erről szól ez az előadás. Megmutatja a színházi lét sebezhetőségét, kiszolgáltatottságát, változékonyságát és ez attól igazán izgalmas, hogy hamar rádöbbenünk: ami a darabon belül zajlik, egy valódi, professzionális társulattal is bármikor megtörténhet. A díszlet ledőlhet, a kelléknek lába kelhet, de akár a színész is elfelejtheti a szöveget” – összegzett az igazgató.
Felmerül így hát a kérdés, hogy a darab során a dilettantizmus az oka a katasztrófának, vagy egyszerűen csak minden összejön? A rendező szerint a történet szereplői – bár joggal gondolhatnánk – nem rossz színészek, inkább a rossz döntések és megoldások sorozata vezet a végkifejlethez. „Nem az volt a célom és nem is úgy instruáltam a színészeket, hogy a karakterüket dilettánsra, amatőrre formálják, én ugyanis úgy vélem, ezek a szereplők egyszerűen csak rendre rossz döntéseket hoznak. Számos nehézséggel és nem várt eseménnyel kell megküzdeniük, ám mindezek ellenére egyetlen céljuk végig az marad, hogy bemutassák a krimit a nagyérdeműnek” – fejtette ki a darab rendezője, majd elárulta: a hitelesség érdekében az olvasópróbán először csak azzal az anyaggal foglalkoztak, amelyet a darabban szereplő amatőr színitársulat szeretne bemutatni.
„Később tértünk át a teljes szövegkönyvre, amely végig óriási precizitást, odafigyelést, koncentrációt és állóképességet igényelt, ugyanis a szöveg és helyzetkomikum mellett fizikai poénok sokasága fedi le a közel két órás játékidőt” – hangsúlyozta Cseke Péter. Mint mondta: ezek kifejezetten nagy bohóc szerepek, hiszen akárcsak a cirkuszban a bohócok bár csetlenek-botlanak, elesnek és felpattannak, ők a legügyesebbek. A vígjáték műfaja egyébként is megköveteli a folyamatos testi-lelki jelenlétet, de ezúttal félig-meddig fordítva kell gondolkodnia mindenkinek. „Egészen különös volt a próbafolyamat, ilyet még sosem csináltunk. Ráadásul van olyan jelentsor, ahol tíz másodpercenként történik valami gubanc. Egészen rendkívüli, amit és ahogy a színészek és a háttérben dolgozók együtt teljesítenek!” – fogalmazott a direktor.
Kiemelte: a háttérben mindvégig rendkívül komoly munka zajlik, köszönhetően a Kecskeméti Nemzeti Színház kiváló műszaki embereinek.
A parádés szereposztásnak köszönhetően ráadásul már az első pillanattól biztosak lehetünk benne: a felhőtlen nevetés végigkíséri majd mind a 135 percet. A darab szereplői: Orth Péter, Nagy Sándor és Kovács Lehel váltott szereposztásban, Járai Máté, Mechle Christian, Varga-Huszti Máté, Venczli Zóra, Jankovics Anna és Fazakas Géza.
A Ma este megbukunk című vígjáték szeptember 20-től megtekinthető a Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház nagyszínpadán!
-
Interjúk
„Mindig egy lépéssel a világ változása előtt” – interjú Balázs Attila fesztiváligazgatóval a TESZT 15 évéről
Tizenötödszörre vázolt sűrített képet az elmúlt egy év valóságáról, a világ aktuális állapotáról a Temesvári Eurorégiós Színházi Találkozó – TESZT. Honnan indult, és merre tart a seregszemle – erről kérdeztük Balázs Attila fesztiváligazgatót, a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház vezetőjét. -
Interjúk
„Olyan nyugalmat és felszabadultságot máskor nem érzek, mint éneklés közben”
Mezei Kinga színész, rendező, a Zentai Magyar Kamaraszínház művészeti vezetője. Legutóbbi rendezése a Hidegpróba Sziveri János költő és Benes József képzőművész életéből és alkotásaiból inspirálódik. Szerda Zsófia -
Művészek írták
Tragédia (Oidipusz éneke) – Világpremier
Szophoklész tragédiát írt, nem drámát – állítja a rendező. A tragédia szakrális forma. Amit hét színésszel: nem pszichológiai elemzésekre épülő dialógusokból formál meg az író-rendező. A kórusszerű vagy szóló dalok, a szakrális zeneiség, a költői tér és fények adják a teátrális formát. Az archaikus szöveg is a – szárd eredetű – Alessandro Serráé, ugyanő tervezte a díszletet, fényeket, ruhákat is. Szegő György