Hírek
Február 1-én a Müpában, a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben mutatják be Mendelssohn Az első Walpurgis-éj című művét a Budafoki Dohnányi Zenekar és Feledi Project közös produkciójaként.
A kompozíció forrása Goethe, hiszen meghatározó szerepet játszik bennük a fausti boszorkányszombat-jelenet. Mendelssohn kóruskantátája is egy boszorkányszombat története, Goethe eleve megzenésítésre szánt balladájára. Az első Walpurgis-éj Magyarországon először szólal meg szcenírozott előadásban. Mendelssohn alkotásának első verziója 1831-ben keletkezett.
Mendelssohn az ősi hagyományt megtartó embereket a bigott keresztényekkel szembeállította a tisztaság és a hit képviselőivel, akiket a mű végén egy protestáns korálszerű, himnikus befejezéssel szimbolizál. A zeneszerző-kóruskantátája pedig életművében szokatlanul drámai: egy sodró erejű, viharos nyitányt jelenetek sora követ, amelyekből hiányoznak a hagyományos értelemben vett áriák.
Vezényel Hollerung Gábor, Koreográfus-rendező Feledi János.
Az előadásban Bakos Kornélia, Megyesi Zoltán és Szegedi Csaba operaénekesek szerepelnek és közreműködik a Budapesti Akadémiai Kórustársaság, melynek karigazgatója Tőri Csaba.
Február 17-én Psyché előadással vendégszerepel a Feledi Project a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színházban a Táncfarsangon. Az öt éve repertoáron lévő előadás először szerepel Nyíregyházán.
A Weöres Sándor műve ihlette táncelőadás egy különös és féktelen szabadságvággyal megáldott nő kétségbeesett küzdelmét mutatja be a szerelem és az élet teljességéért. A nő sorsa, hogy testi és lelki szenvedélyének, szerelmének tárgyát, beteljesülését csak két különböző férfiben képes megtalálni! Ez hová vezethet….?
A 2015-ös veszprémi Tánc Fesztiválján díjjal jutalmazott darab címszereplője Horváth Zita, partnerei pedig Halász Gábor és Feledi János, az előadás koreográfusa, rendezője lesznek.
-
Művészek írták
Tündérpalota, ma – Csongor és Tünde
A Csongor és Tünde drámairodalmunk harmadik óriása – színpadra állítása örök kihívás volt és lesz. Vörösmarty Mihály instrukcióként nagy mennyiségben írt elő szcenikai csodákat, varázslatokat, amelyektől 1830 óta a mű nem a rendezők, inkább a látványtervezők álma. Szegő György -
Interjúk
Apám morális tartása az, ami beárazta vagy bemérte, hogy nekem miről mi az ítéletem
Verebes István színész, rendező, közéleti ember. Pályája évtizedeken átível, a színház, televízió és a publicisztika világába egyaránt. Lovas Ildikó -
Interjúk
„... az föld pedig vala ékesség nélkül való és puszta és setétség vala és az Úrnak lelke táplálja vala az vizeket…”
…köszönés után a Vizsolyi Biblia szavaival fogad Csernus Mariann, akivel utoljára 3 éve beszélgettem, amikor a Bethlen Téri Színházban ismét előadta a Biblia maga által dramatizált változatát, amelyet négy évtizeden keresztül játszott szerte az országban. Lovas Ildikó






















