A sepsiszentgyörgyi Plugor Sándor Művészeti Líceumban megtartott tábor célja annak a lehetőségnek a megteremtése volt, amelyben a dráma- és csapatjátékok, személyiségfejlesztő és önismereti gyakorlatok segítségével, a két nemzet fiataljai közelebb kerülhettek egymáshoz, megismerhették egymást és felfedezhették a közös alkotás örömét. A színház, mint forma nagyszerű eszköznek bizonyult az előítéletek leküzdésére, az egymás elfogadására és a közös kapcsolódási pontok megtalálására. A program és a társulat interetnikai projektjeinek támogatója az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatala/Departamentul pentru Relații Interetnice - Guvernul României.

Az Osonó vezetője, Fazakas Misi rendező, és Iustinian Turcu, a szebeni Radu Stanca Nemzeti Színház UNITER díjas színésze által vezetett foglalkozások nagy hangsúlyt fektettek a csapatépítésre, az önismereti- és személyiségfejlesztő gyakorlatokra, drámajátékokra, beszédkészség-fejlesztő feladatokra és az alap-színházképzésre.

A színházi gyakorlatokba való elmélyülés, a keresés és a kísérletezés igazi közösséggé kovácsolta a résztvevőket. A műhelyfoglalkozások mellett, az intenzív tábor minden reggel a lelki-szellemi bemelegítőként szolgáló napindítóval indult, este pedig a rövid színházi jelenetek próbái zajlottak, amelyeket az utolsó nap délelőttjén mutattak be a kiscsoportok. Mindezek mellett sok beszélgetésre került sor, így a résztvevők tudomást szerezhettek egymás kultúrájáról, gondolkodás módjáról, és megoszthatták az életükben jelen lévő problémákat, amelyek nem a nemzetiségi hovatartozásból, hanem az életkori sajátosságokból, illetve az ország helyzete miatt kialakult, a felnövekvőben lévő generáció jövőképtelenségéből fakadnak.

A július 15-19. között zajló tábor hangulatát az alábbi résztvevői visszajelzések tükrözik:

Tamara Talnaci, Kolozsvár: „Egy olyan felejthetetlen élmény, amelyben az egyszerű dolgoknak örülhettünk. Nevettünk, sírtunk, sokszor úgy éreztem magam, mint egy gyerek, és megnyíltam olyan emberek előtt, akik szintén őszinték voltak velem. Erős és szenvedélyes emberekkel találkoztam, akik segítettek, tanácsot adtak és inspiráltak. Most már érzem a bátorságot magamban, hogy kövessem az utamat és átlépjek a határaimon.”

Simon Dorottya, Marosvásárhely: „Hogy mi az interetnikai drámatábor? Egy hely a találkozásra. Egy ok, hogy nemzetiségtől függetlenül, néha kézzel-lábbal kommunikálva, egymást és önmagunkat megismerve, együtt éljük meg a színház szeretetét, világát. A külvilág, a való élet ugyanis mintha megszűnne ezalatt a pár nap alatt és csak mi vagyunk és a tábor.”

Imbrescu Patrick, Temesvár: „Nagy elvárásokkal jöttem az Interetnikai drámatáborba, mert tudtam, hogy két elismert szakemberrel fogok dolgozni.  A műhelygyakorlatok az elvárásaimon túlmutattak, hisz olyan eszközöket, tulajdonságokat fejlesztettek bennünk, amelyek fontosak egy színész számára.  Nagy erőbedobással dolgoztunk, de a helyzetekből visszakaptuk ezt az energiát. És mindezek mellett szoros barátságok születtek közöttünk. Egy olyan élményben volt részem, amelyet bármikor szívesen megismételnék.”

Sikó- Barabási Zselyke, Sepsiszentgyörgy: „Élménydús táborban volt részünk. Megismerhettük egymást és önmagunkat. Engem lelkileg nagyon megerősített ez a négy nap. Rengeteg érzés és gondolat megszületett bennem a szakmával és az élettel kapcsolatban is. Nemzetiségtől függetlenül kialakultak nagyon szép barátságok közöttünk és színvonalas tréningeken vehettünk részt.”

Genn Ana- Maria, Galac: „A Plugor Sándor Művészeti líceum drámaterme a második otthonunkká vált az elmúlt öt nap alatt. Sírtunk és nevettünk, barátságokat kötöttünk, új embereket ismertünk meg, hasznos dolgokat tanultunk és persze szórakoztunk is. Ki mertem nyílni az emberek előtt, akik elfogadtak és szerettek úgy, amilyen vagyok. Bármikor megismételném ezt az élményt.”