Szeptember 2-án 11 órai kezdettel az 1-4 éves gyermekeket és családjukat várják az Iparosotthon bábszínházi termébe, ahol a Harag György Társulat Brighella Bábtagozata az évad első bemutatóján egy babaelőadást tár a nagyközönség elé.
A Hangoló című produkció 25 perces, így a legkisebbek türelmét sem teszi próbára, ugyanakkor a nonverbális előadásban folyamatosan történik valami, ami leköti és megnevetteti a gyerekeket.
Nem ez az első alkalom, hogy a bábtagozat babaelőadást mutat be. A Ciróka című zenés-mondókás produkció hosszú évekig volt műsoron, Szatmárnémeti mellett pedig Erdély több városában és Magyarországon is megismertette a kicsiket a színházi előadások élményével.
„Bájos történet két pajtás kapcsolatteremtő próbálkozásairól, vidám játék a zene békítő és egymásrahangoló erejéről. A produkció látványvilágának megteremtésénél, a környezettudatosság jegyében, főleg újrahasznosított alapanyagok kerültek felhasználásra. A 25 perces játékidőn túl, a játszótérré alakult színpadon a gyermekek felfedezhetik és kipróbálhatják az előadás díszletét és hangszereit” – írja az előadás szinopszisa.
Az előadás ideje alatt és az előadás után is nyitva tart majd a bábszínház babaszobája, ahol fejlesztő játékok várják a kicsiket.
A produkció rendezője Bandura Tibor bábszínész, aki először vállalt rendezői feladatokat, látványtervezője pedig Bandura Emese, aki a bábszínészet mellett már sokadik alkalommal tervezte a jelmezeit és díszleteit bábelőadásnak.
Az előadás szereplői Kófity Annamária és Nagy Tamás, zenészekként pedig Fehér Róbert Benjámin és Bandura Tibor működnek közre.
Jegyek kaphatók az Északi Színház Horea utcai jegypénztárában, a Biletmaster.ro-n, illetve az előadás előtt a helyszínen.
Papp János sokszínű életébe, pályájába engedett betekintést az interjú során és a címben megfogalmazott bölcsességet engedelmével, ajánlom mindenkinek, magamnak is megfontolásra!
Cseke Péter 18 éve vezeti a Kecskeméti Katona József Nemzeti Színházat. Vallja, hogy egy színház akkor jó, ha úgy működik, mint egy könyvtár: mindenki megtalálja a kedvére valót.
A Csongor és Tünde drámairodalmunk harmadik óriása – színpadra állítása örök kihívás volt és lesz. Vörösmarty Mihály instrukcióként nagy mennyiségben írt elő szcenikai csodákat, varázslatokat, amelyektől 1830 óta a mű nem a rendezők, inkább a látványtervezők álma.