Amikor Einstein elmagyarázza Chaplinnek a speciális relativitáselméletet
Varga Bence összefoglaló írása Albert és Einstein című bemutatónk kapcsán. Köszönjük!
A darab talán legemlékezetesebb pontja, amikor a nagyszerű, ám kissé bohókás tudós egy zseblámpa segítségével, néhány másodperc alatt elmagyarázza barátjának a speciális relativitáselmélet lényegét, az idődilatáció fogalmát.
Elsősorban azonban a legfontosabb, hogy két rendkívüli zseni karaktere rajzolódik ki, két, a szó szoros értelemben vett alkotó emberé, felvillantva, milyen csekély különbség van tudós és művész szenvedélye között.
Mindketten egy életen át dolgoznak, kutatnak, már-már megszállottan keresve az elérhetetlen végső igazságot, ki a kamera mögött, ki az egyenletek világában. A tökéletesség felé törekednek, holott a maguk példáján tanulják meg, hogy e törekvésükben sohasem fognak sikerrel járni. Esendőségük és humanizmusuk teszi rendkívül szerethetővé őket.
Tizenötödszörre vázolt sűrített képet az elmúlt egy év valóságáról, a világ aktuális állapotáról a Temesvári Eurorégiós Színházi Találkozó – TESZT. Honnan indult, és merre tart a seregszemle – erről kérdeztük Balázs Attila fesztiváligazgatót, a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház vezetőjét.
Mezei Kinga színész, rendező, a Zentai Magyar Kamaraszínház művészeti vezetője. Legutóbbi rendezése a Hidegpróba Sziveri János költő és Benes József képzőművész életéből és alkotásaiból inspirálódik.
Szophoklész tragédiát írt, nem drámát – állítja a rendező. A tragédia szakrális forma. Amit hét színésszel: nem pszichológiai elemzésekre épülő dialógusokból formál meg az író-rendező. A kórusszerű vagy szóló dalok, a szakrális zeneiség, a költői tér és fények adják a teátrális formát. Az archaikus szöveg is a – szárd eredetű – Alessandro Serráé, ugyanő tervezte a díszletet, fényeket, ruhákat is.
Interjúk
Interjúk
Művészek írták
