„Mert kell egy hely!” – A padlás 900. előadása a Vígben
Molnár Kareszsajtófőnök
A padlás – mely Sztevanovity Dusán meséjéből született, Presser Gábor zenéjével – minden idők legsikeresebb magyar zenés játéka, amelyet az 1988. január 29-es vígszínházi ősbemutató óta már majdnem az összes vidéki színház a műsorára tűzött. A víges előadás sikere közel három évtizede töretlen, és már több generáció felnőtt A padláson. Sok egykori gyermeknéző ma már a saját kislányával, kisfiával érkezik, hogy együtt élhessék át a csodát.
A padlás 900 előadása alatt a 13 szerepet közel 60 színész, több generáció játszotta. A főszereplő Kaszás Attila mellett, Tábori Nóra, Rácz Géza, Selmeczi Roland, Sipos András, Vallai Péter és Vizy György sajnos már az égi társulat tagjai.
Rádiós szerepét kifejezetten Kaszás Attila számára írták a szerzők, utána sok éven át Oberfrank Pál játszotta, akit Szőcs Artur követett a sorban. A 900. előadásban Wunderlich József énekli majd a gyönyörű „Fényév távolság” című dalt. A társulat fiatal, Junior Prima díjas tehetsége ebben a szerepben debütált a Vígszínház színpadán. Barrabás, a gengszter és a Révész sokáig Hegedűs D. Géza volt, most egykori tanítványa, a Vígszínház fiatal színésze, Csapó Atilla okoz nagy bonyodalmat Rádi és Süni, azaz Péter Kata életében.
Az eredeti szereposztásban két olyan színésznő is szerepelt, aki a 900. előadáson is játszik majd. Igó Éva kezdetben Süniként 350-szer dalolta, hogy „mindig van valaki, aki direkt hamisan énekel”, ma pedig már Mamókaként főzi a szilvásgombócot és járja a „tarantellát”. Pápai Erika az 530 éves Kölyök szellemként debütált, majd egy ideig Süni volt, és most újra Kölyökként játszik az előadásban. Bár ő az elfeledett szellemek egyike, de az nem elfelejtendő, hogy ő lépett a legtöbbször színpadra A padlásban.
Mamókaként a ’85-ös premieren a csodálatos Tábori Nórát láthatták a Vígszínház nézői. Lámpás szerepében a bemutatón még Rudolf Péter zsörtölődött a társaival, Csőre Gábor és Király Attila után a 900. előadáson Tóth András játssza a törpe szellemet. A Rubik Ernő által tervezett és a színháznak ajándékozott Varázskönyv titkos hajtogatási technikáját még Méhes László tanulta meg Hercegként, ma pedig már Telekes Péter forgatja a könyvet. A különleges kellékből alig néhány darab létezik, az ősbemutatóban játszó Varázskönyvet a Vígszínház társulata négy évvel ezelőtt jótékony célú árverésre ajánlotta fel.
Balázs Péter Témüllerként dalolta, hogy „enyém a pálya”, a jelenleg Témüllert játszó Fesztbaum Béla Ütegként és Detektívként is színpadra lépett már. Az eredeti szereposztás Ütege Seress Zoltán, Detektívje pedig Vallai Péter volt. Robinson, a gép Sipos András hangján szólalt meg.
Marton László és Presser Gábor első közös előadásukkal, a Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról című Déry-regényből készült zenés színpadi adaptációval új műfajt teremtettek a magyar színháztörténetben. Közös zenés produkcióik egyik fő erénye, hogy a dalok dramaturgiailag indokolt és fontos helyzetekben szólalnak meg. Immár 28 évvel A padlás bemutatója után világossá vált, milyen különleges helyet foglal el az előadás a magyar színház történetében és a közönség szívében. Aki már látta, szeretné újra átélni az élményt, aki pedig még nem látta, szeretne A padlás és a Vígszínház népes baráti köréhez tartozni.
A december 5-én 19 órakor kezdődő 900. előadásra sokan eljönnek a régi szereplők közül, és jelen lesznek az előadás alkotói is.