A Follia annyit tesz: őrület. A négy táncosra készült koreográfia a nőiségről, a külvilág és a belső megélések konfliktusáról beszél. Amikor mindenki úgy csinál, mintha minden rendben lenne, hogy lehet, hogy neked mégis fáj?

Ki vagy te ebben a rendszerben? Meddig hagyod, hogy elnyomjon?

Őrjítő, mikor nem tudjuk hol van az igazság. Vajon ő passzív agresszív, vagy te vagy a paranoiás? Nem tudod, hogy monoton vagy biztonságos, hálátlan vagy jogos, szorgalmas vagy kihasznált. Közben a környezetünk sem hagy nyugodni, követeli tőlünk az általa képviselt normát.

Mégis hogyan lehet feldolgozni az ebből fakadó szorongást?

Talán ha kicsit megőrülünk: némi énekkel, nyelvtörővel és tánccal.