A szabadság dalai – rendhagyó megemlékezés 1956-ról Temesváron
A Sorsát kezébe vette című előadás négy tételben idézte fel a diktatúra mindennapjait, a forradalom kitörését, leverését és a megtorlásokat, végül az emlékezés jelentőségét állítva középpontba. A színház alkotói korabeli rádiófelvételek, dokumentumok, személyes visszaemlékezések, versek és dalok segítségével elevenítették fel a hetven évvel ezelőtti eseményeket; a budapesti Műegyetem diákjai által 1956. október 22-én elfogadott 16 pont felolvasása, a forradalom első napjairól fennmaradt beszámolók, valamint a november 4-i szovjet támadást és annak következményeit megörökítő szövegek is helyet kaptak a produkcióban.
A történelmi események egymásutánjának felidézése élményt jelenthetett annak, aki kevés előzetes tudással érkezett, a korszakot jól ismerő nézők számára pedig a válogatott szövegek megszólaltatásának módja és színpadi megjelenítése kínált másfajta megközelítést.
Molnos András Csaba a bemutatót követően az előadásból kiemelt sorokkal foglalta össze az előadás létrehozásának célját: „Nem kellenek a nagy szavak és a mesterkélt pátosz. Elég, ha néha, mondjuk egy őszi estén, eszünkbe jut az a rengeteg névtelen fiatal, akik napokig tartották a frontot a hatalmas túlerővel szemben. Nem azért haltak meg, hogy szobrot kapjanak a téren. Egyszerűen csak azt akarták, hogy a gyerekeik és az unokáik – vagyis mi – egy jobb, szabadabb világban éljenek.”
Illyés Gyula Egy mondat a zsarnokságról és Márai Sándor Mennyből az angyal című költeménye mellett több évtized ismert magyar rock- és könnyűzenei dalai is helyet kaptak a produkcióban. A különböző korokból származó művek a dokumentumokkal és a személyes visszaemlékezésekkel együtt új összefüggésbe helyezték az eredetileg más alkalmakra, más történelmi helyzetekben született szövegeket.
Hetven éve a magyarországi forradalom Romániában is nagy visszhangot keltett, a kommunista hatalom súlyos megtorlásokkal válaszolt a rokonszenv megnyilvánulásaira és a politikai változásokat követelő mozgalmakra. Temesváron 1956. október 30-án több mint kétezer egyetemista gyűlt össze, köztük román, magyar és német fiatalok, akik politikai és egyetemi reformokat, valamint a szovjet csapatok Romániából való kivonását követelték. A hatóságok már aznap tömeges letartóztatásokba kezdtek, másnap pedig erőszakot alkalmaztak a fogva tartott társaik szabadon bocsátását követelő diákokkal szemben is. A későbbi bírósági eljárások, börtönbüntetések és az egyetemekről való kizárások számos résztvevő életét, jövőjét törték derékba, a kisebbségi magyarokat sújtó megtorlás a magyarországihoz hasonló számú emberéletbe került.
A romániai megtorlások kegyetlenségének egyik legsúlyosabb fejezete az 1958-ban éppen Temesváron lefolytatott Szoboszlay-per volt, amelyben 57 embert állítottak bíróság elé. Közülük tízet halálra ítéltek, majd kivégeztek, a további 47 vádlottat pedig súlyos, több esetben életfogytiglani börtönbüntetéssel sújtották. A halálraítélteket 1958. szeptember elsején Temesváron végezték ki, végső nyughelyüket máig sem tárták fel.
A magyarországi forradalom és a romániai '56-os események emléke elválaszthatatlan egymástól, a temesvári megemlékezés ezért azoknak is szólt, akik a határ keleti oldalán élve közösséget vállaltak a magyar forradalmárokkal, vagy maguk is szembefordultak a kommunista diktatúrával, majd ezért súlyos árat fizettek.
A Sorsát kezébe vette című előadásban Borbély B. Emília, Foltányi Edina, Jancsó Előd, Kiss Attila, Magyari Etelka, Molnos András Csaba, Pál Petra, Tar Erik és Vincze Erika működött közre. A produkció zenei vezetője Pál Petra, fénytervezője Duka Árpád, hangtervezője Miat Denis. A vetített képanyagot Dávid Helga állította össze, a vetítés technikai megvalósítása Bledea Ionel munkája.
A megemlékezést a Várbástya Egyesület, Magyarország Temesvári Tiszteletbeli Konzulátusa és a Temes Megyei RMDSZ szervezte, az eseménynek a Csiky Gergely Állami Magyar Színház adott otthont.
