Egy ír falucskában él öt nő és egy kisfiú, Michael, akinek húsz évvel későbbi visszaemlékezéseként elevenedik meg a történet. Édesanyja, Chris és annak négy nővére, úgy élnek otthon férfi nélkül, mintha nem is lenne rá szükségük. Kate, a ház ura esténként fáradtan hazaérkezik a katolikus iskolából, ahol tanít, és Maggie elkészíti a vacsorát. Agnes és Rose otthon dolgoznak, kesztyűt kötnek. Rose kissé visszamaradott, ami folyamatos aggodalomra és vitára ad okot. De még ezzel sincs semmi baj. A bajok ott kezdődnek, hogy Michaelnek van egy édesapja is, aki egy évben egyszer, cselekményünk háromhetes időszakában kétszer tesz látogatást a házban. Minden alkalommal ígér egy biciklit a kisfiúnak és valami mást az édesanyjának, de amikor visszatér nincs nála bicikli és az a más - ha egyáltalán létezik - a távozását következő hetekben, sehogyan sem tudja felvidítani az édesanyját. Ezenkívül megérkezik Jack atya, aki a lányok büszkesége, a legidősebb testvér. Több évtized után, Afrikából. Még az újság is megírta. Senki nem feledte el. Ő azonban. mindent elfelejtett. És ráadásul maláriás.
Így élnek heten, amikor egy esemény és egy tárgy, ami erre az eseményre észrevétlenül, de tudat alatt folyamatosan emlékeztet, felkavarja az érzékeket. Az esemény a fesztivál, amelyen a pogány Lugh istent ünneplik. A tárgy pedig egy rádió, a neve Marconi…. Michael úgy érzi, ekkor történt az, aminek másként kellett volna történnie ahhoz, hogy a család együtt maradjon. Pedig a lehetőség ott volt….