Mottó:

Nádasdy Ádám: Pöccentés

Megvagyok egyedül, pedig tudom,

egy pöccentés egy ujjal valahol,

és bukom kifelé, fejjel előre.

Mégis bízom az egyensúlyban, abban,

hogy létezik ellenpöccentő ujj is,

mely aktiválódik figyelmesen,

ha közeledik a kiborulás.

Bár anélkül is szükség volna rá:

adhatna néha egy intő jelet,

hogy a zsebem üres, és elfogyott

a könnyem. Hogy eddig és ne tovább.