Versailles-ban XIV. Lajos varázslatos udvari világot, egy káprázatos „játékszínpadot” rendezett be, ahol minden előkelőségnek jutott egy udvari cím, egy szép szerep, amelyet – akár akarta, akár nem – egy életen átjátszania kellett. Így lett az aranyozott szolgaság udvara, az arisztokrácia aranykalitkája, ahol a fényűzés és a pompa szálai kötöttek gúzsba mindenkit. A gúzsbakötés szolgálta a „rugórajáró etikett” udvar élete szinte óraműpontossággal pergett.