Tele volt a Rózsavölgyi a „Diplomácia” délelőtti sajtóbemutatóján (hetven perc szünet nélkül), amelyet eleinte kicsit zavart a szomszédos építkezés zaja, de később a légkalapácsolás jótékonyan egybeolvadt a bejátszott hangfelvételekkel (golyózápor, géppuskaropogás), majd nagyjából húsz perc után már el is feledkeztem a külvilágról, csak az előadás számított. (Este már nincs építkezés, ez a szerencse.)

Bár nem mondhatom, hogy éppen most egy világháborús történetre vágytam, de a színészek játéka így is beszippantott, így azt ajánlom azoknak, akik a szereplőket kedvelik, hogy iratkozzanak fel a minden bizonnyal már létező várólistára, és hátha még egy januári időpontot meg tudnak csípni.

A teljes írás eléréséhez kattintsanak IDE >>>