Színházak
Radnóti Színház
- 2022/2023
- 2021/2022
- 2020/2021
- 2019/2020
- 2018/2019
- 2017/2018
- 2016/2017
- 2015/2016
- 2014/2015
- 2013/2014
- 2012/2013
- 2011/2012
- 2010/2011
- 2009/2010
- 2008/2009
- 2007/2008
- 2006/2007
- 2005/2006
- 2004/2005
- 2003/2004
- 2002/2003
- 2001/2002
- 2000/2001
- 1999/2000
- 1996/1997
- 1986/1987
- 1985/1986
Viva Bartók!
- SzereplőBálint AndrásFülei Balázs
- rendezőGalgóczy Judit
Fülei Balázs zongoraművész és Bálint András színművész közös estje Bartók két hangját szólaltatja meg. Az egyik alátámasztja a másikat: a felcsendülő zongoradarabok Bartók zenébe szublimált lelki énjének, a felhangzó levél-részletek pedig Bartók magánjellegű megnyilatkozásainak, emberi kapcsolatainak, szeretetének, szarkazmusának, figyelmességének fragmentjei. Ezek a fragmentek mégis egy teljes képet alkotnak – Bartóknál a részletek is a nagy egészbe oldódnak.
A felhangzó számos Bartók-mű között megtalálhatók olyan ismert darabok is, mint az Allegro barbaro, az Este a székelyeknél, továbbá részletek hangzanak el a Tizenöt parasztdalból, a Mikrokozmosz köteteiből és a Gyermekeknek ciklusból is.
, mint alkotója határtalan lelkesedésének, elkeseredettségének, bánatának, dühének, bosszújának, torzító gúnyjának, szarkazmusának megnyilatkozását.” (Bartók Béla)
“Bartók szűkszavú, zárkózott ember volt, kerülte a felesleges köröket, az üres locsogást. Ennek a titokzatosságnak a kérge zenéjén is érződik: nem célja az olcsó siker, a szórakoztatás. Darabjait hallgatva először mindenki ezzel a rideg kéreggel találkozik, és akit ez megriaszt, nem kívánkozik beljebb. Pedig a felszín alatt egy végtelenül érzékeny lélek lakozik, tele szenvedéllyel, játékossággal, heves indulatokkal. Családi levelein például cseppet sem érződik a zárkózottság. Azok számára, akikkel közeli viszonyban volt, teljesen megnyílt ez a titokzatos világ: Bartók lelke. Közvetlenség, filozófia, precizitás, és gyermeki kíváncsiság sugárzik az írásaiból, az előadásunkon Bartók Béla szinte megelevenedik – nem csak zenéje, de szavai által is.” (Fülei Balázs)
“Magyar embernek ezt ugyanúgy kellene kiáltani, mint az olaszoknak a Viva Verdit. A mi részünkről ez a kiáltás néma. Némely emberben belül hangzik talán. Most, mert itt az idő, most vagy soha, én azt mondom, – nem kiáltom-, hogy Viva Bartók.
A különleges, melegszívű ember, a világhírű magyar zeneszerző a zseni. Éljen! A törhetetlen jellemű génius! A rendkívüli tehetségű zeneszerző, aki magyarságát egyetemes hangzásvilágba komponálta. Aki a mi és a világ zeneszerzője lett. Viva Bartók!” (Galgóczy Judit, rendező)
Felhangzó Bartók művek:
Improvizációk magyar parasztdalokra, Op. 20 – részletek
Négy siratóének, Op. 9/a – részletek
Hajnal (Tíz könnyű zongoradarab)
XIV. bagatell (Ma mie qui danse)
Három csíkmegyei népdal
Tizenöt parasztdal, Scherzo
Gyermekeknek – részletek
Táncszvit – részletek
Román kolinda dallamok – részletek
Szonáta (1926)
Allegro barbaro
Szvit, Op.14 – részlet
Este a székelyeknél (Tíz könnyű zongoradarab)
Medvetánc (Tíz könnyű zongoradarab)
Mese a kis légyről (Mikrokozmosz VI.)
Dudanóta (Mikrokozmosz V.)
Paprikajancsi (Mikrokozmosz V.)
Dallam ködgomolyagban (Mikrokozmosz IV.)
Kis másod- és nagy hetedhangközök (Mikrokozmosz VI.)
Az éjszaka zenéje (Szabadban, II.)
2017. 09. 26.