Részlet az előadás szövegéből:

- De mi a baj? Nem értem!

- Az a baj...

- Nem értem! Valami bajod van!

- Az a baj...

- Mi a baj?

- Minden baj!

A Proton Színház és a Trafó koprodukciójában létrejövő darab bebizonyítja, hogy a zombi filmek világa nem összeegyeztethetetlen a színházzal. Rába Roland legújabb rendezése sajátos keretek között mutatja be a mindannyiunkat foglalkoztató, Ionesco által felvetett kérdéseket: milyen lehetőségei vannak az egyénnek a tömeggel szemben? Mi a különbség az elnyomók és az elnyomottak között? Hogyan viselkedünk egy katasztrófahelyzetben? És végül: képes-e legyőzni a racionalitás az irracionális félelmet?

Egy idilli bevásárlóközpont. Maga a földi paradicsom. Pont olyan, amilyet megérdemeltünk. Egy napon ismeretlen eredetű vírus üti fel a fejét. Pánik alakul ki. Karantént rendelnek el. A bent ragadtak, a túlélésre rendezkednek be. A szükségletek és az ösztönök átveszik az irányítást. A vírus egyre csak terjed. Vajon ki fertőzött és ki nem?

Egy karanténba zárt bevásárlóközpont dolgozói és vásárlói kerülnek az előadás középpontjába. Szerelem, megalázottság, ösztönök és humor mind jelen van az Utolsóban. Világméretű járvány, szökőár, tűzvész vagy földrengés - egyik sem hasonlítható ahhoz a morális romboláshoz, amit az emberiség okozhat saját magának. Ez a tematika veti fel a darab legfontosabb kérdéseit is. Mit hoz ki az emberekből a veszély? Milyen hatással van egy csoportra a félelem, egy olyan korban, amikor az interneten pillanatok alatt arctalan, ám annál jelentősebb tömegek szerveződnek, majd már fizikai voltukban vonulnak utcára és hangoztatják az általuk kizárólagos és egyedüli módon elfogadhatónak tartott igazságot? Ionescu darabja csupán ugródeszkaként szolgált a művésznek - saját bevallása szerint többet merített a Walking dead című sorozatból, mint a drámából. Ez a munkamódszer a Proton Színház előadásai esetében nem rendhagyó, ugyanis gyakran tesznek meg irodalmi műveket kiindulópontul, de mindig azoktól elrugaszkodva, aktuális, mai darabokat készítenek.