Egy szerencsétlen külvárosi csavargó és egy utcára kitett gyerek a húszas évek amerikai nagyvárosában. Külön-külön nincstelenek, de egymásra találva értelmet kap életük. Erről szól CHAPLIN: A KÖLYÖK című némafilmje, mely most musical változatban kerül a közönség elé.
Charlie világképe egocentrikus. Csakis azt veszi tudomásul (és Chaplin kamerája kizárólag azt mutatja be), ami őrá vonatkozik. Az a kívánsága, hogy mindent azonnal birtokoljon. Emberek és tárgyak azonnal reagálnak: nem hajlandóak azonnal megadni magukat neki. Minden szembeszegül vele: saját jelentéktelen külseje, főnökei és a rendőrök, mozgólépcsők és a kitömött állatok.

A kölyökkel Chaplin a Kutyaéletben megkezdett irányt folytatta. Az elsőben Charlie társa egy kutya volt, most viszont első ízben vesz maga mellé egy embert - a kis Jackie-t. Az első jelenetekben Charlie-nak még le kell gyűrnie egoizmusát. Amikor rátalál az utcára tett csecsemőre, az első pillanatban meg akar szabadulni a tehertől, azután félig rezignáltan, félig örömest belenyugszik a sorsába. Charlie és Jackie párbeszédében A kölyök olyan melegszívű atmoszférát nyer, olyan gazdagon és részletesen árnyalttá lesz, amire a korábbi filmek közül csupán a Kutyaélet utalt. Vegyük például azt a megható jelenetet, amikor Charlie és Jackie álmukban ugyanazokat a mozdulatokat teszik. Az apa és fia között fennálló szolidaritás diadalt arat a társadalmon, amikor a Jackie által betört ablaküvegek javításával Charlie egy dollárt keres. Az ellenséges külvilág ellen most már nemcsak a saját integritását, hanem egy másik embert és kettejük közösségét is védelmezi; ezzel szemben első ízben fordul elő, hogy szabad akaratából is meg tud alázkodni. Csupán ezzel válik lehetővé a Chaplin további filmjeit betöltő tragikum.

A Csavargó és az Utcagyerek. Chaplin KÖLYÖK című filmjének megejtő hősei. A \"bolond üveges\" a milliomosparkban egy kitett gyermeket talál, megpróbálja a külvárosban eladni, és mivel ez nem sikerül, a pólyában talált levél hatására magához veszi padlásszobájába, egy olyan házba, melynek rettenthetetlen ura Madame Foyer, aki lányával, \"hülye Lucyval\" (mert így hívják városszerte) zsarnokoskodik a kis család felett. A régi némafilm figurái megelevenednek a musicalben, kiegészülnek az utcanéppel, csavargókkal, megejtő és komikus figurákkal. Egy váratlan fordulat azonban felborítja e furcsa nép életét. Jacky, a kisfiú veszélybe kerülĽ \"Édes-bús\" történet, írta Chaplin a film elejére - ezt a hangulatot követi a musical is, a műfaj törvényei szerint sok humorral, meleg emberi helyzetekkel, megható történetekkel, slágerekkel és sok-sok tánccal.
És még valami, amiről keveset tudnak: Charlie Chaplin első gyermekének rendkívül korai halála után készítette el A KÖLYÖK című filmet, mintegy mozivászonra álmodva saját apai érzéseit, fájdalmát, álmait. Így a musical nem csupán egy \"édes-bús\" történet: a szerzők szándéka szerint főhajtás a század humanistájának emléke előtt.