„Derült, hideg áprilisi nap volt, az órák éppen 13-at ütöttek." (idézet a regényből)

Vajon kilátunk a véleménybuborékból, ami körülvesz minket? Vagy csak képzelünk valamit a külvilágról, és azért találjuk szörnyűnek? És a szörnyű külvilággal szembeni harcunk közben nem válunk-e mi is szörnyetegekké? Winston Smith szemszögéből látjuk az abszolút hatalommal bíró Nagy Testvért, a teljeskörű ellenőrzést fenntartó Belső Pártot és az agressziót tömeges áhítattá emelő Gyűlölet Két Percét. De vajon a világ ilyen, vagy egy magányos, középkorú férfi, Winston Smith észleli így? Mennyiben változtat mindezen a fiatal lánnyal, Juliával való tiltott szerelmi viszony és a titokzatos O'Briennel kialakuló szellemi szövetség?

George Orwell 1948-ban írta meg disztópiáját, amely a 36 évvel későbbi jövőben játszódik. 2020-ban, a darab bemutatójakor pont 36 évvel leszünk a regény fiktív kora után. A világ sokat változott '48-hoz és '84-hez képest is. Ebből a távolságból, a jelenkor nézőpontjából közelítünk ehhez a máig érvényes műhöz