Lukács Gyöngyi és Ramón Vargas önálló estjei köszöntik a tavaszt az Erkelben

1988 januárjában egy fiatal győri lány emlékezetes beugrása A trubadúr Leonorájaként keltett nagy feltűnést az Erkel Színházban. Lukács Gyöngyi bravúros korai fellépése a drámai-spinto szoprán szerepkörben egy kivételes pályafutás kezdetének bizonyult, amely részeként a budapesti Opera történetében ő formálta meg legfiatalabban Violetta (Traviata), Nedda (Bajazzók), Silvana (Respighi: A láng), Tosca és Amelia Grimaldi (Simon Boccanegra) karakterét. Tosca szerepét többek közt Baselben, Los Angelesben, San Franciscóban és a New Yorki-i Metropolitanben énekelte nagy sikerrel, a milanói Scalában Ricardo Muti vezénylete mellett A végzet hatalma Leonorájaként és Az álarcosbál Ameliájaként zárta szívébe a közönség,
Egy héttel később, március 19-én napjaink egyik neves sztártenorja, a mexikói Ramón Vargas adja első dalestjét az Erkel Színházban. A Magyarországon is rendszeresen fellépő, a világ szinte minden rangos operaszínpadán megfordult népszerű előadó a dal egyszerre intim és lírai műfajába olyan nagyságok után vonja be újra a közönséget a II. János Pál pápa téren, mint Rost Andrea, Orendt Gyula, Edita Gruberová vagy Renée Fleming. A latinos és a mediterrán temperamentumból egyaránt merítő, számos csemegét tartogató est műsorán szerepel Liszt Petrarca-szonettek című, háromrészes lírai dalciklusa, amely témaválasztásán túl stílusában a romantikus bel canto itáliai hagyományait tükrözi.