A Rajna mélyén a három rajnai sellőlány őrzi a kincset: a felbecsülhetetlen értékű aranyat. Alberichet, a nibelung törpét elkápráztatja a lányok szépsége, de miután ők kikacagják, az arany csillogása kelti föl érdeklődését. A lányok kikotyogják, hogy az, aki megszerzi az aranyat és gyűrűt formáz belőle, a világhatalmat is magáénak tudhatja. Csakhogy ehhez le kell mondania a szerelemről. Alberich elátkozza a szerelmet és ellopja az aranyat.

Wotan, az istenek ura épp felesége, Fricka korholását hallgatja: az istenek várának építési munkáját végző két óriásnak, Fasoltnak és Fafnernek Fricka húgát, a szépséges Freiát ajánlotta fel munkadíj gyanánt. Kész a vár, és az óriások eljönnek a bérükért. Loge, a tűz istene, Wotan tanácsadója más bért ajánl: a gyűrűt, amit Alberich a Rajna kincséből veretett, és mindazt a kincset, amit a gyűrű hatalmának segítségével felhalmozott. Az óriások biztosítékként magukkal viszik Freiát, akinek távollétében az isteneknek nélkülözniük kell a fiatalságuk és erejük megőrzéséhez szükséges aranyalmákat is.

Wotan és Loge elindul a Föld gyomrába, Nibelheimba, a nibelungok lakhelyére, hogy megszerezzék a gyűrűt. Itt találkoznak Alberich testvérével, Mimével, aki testvére parancsára ködsüveget készített, melynek segítségével az bármely alakot fel tud venni, és ha úgy kívánja, láthatatlanná válik. Mime elmeséli Wotannak Alberich hogyan igázta le a nibelungok népét, hogy neki dolgozzanak. Alberich érkezik, és kineveti az isteneket. Loge ráveszi, hogy bemutassa a ködsüveg, a Tarnhelm működését: először sárkánnyá, majd varanggyá változik, és ebben az alakjában elfogják az istenek. Magukkal viszik a felszínre, és kényszerítik, hogy kincseit odahordassa az istenekhez. Wotan a gyűrűt is elveszi tőle. Alberich megátkozza a gyűrűt: viselőjét örök aggodalom és halál várja!

Az óriások visszatérnek az aranyért. Az isteneknek a ködsüveget is oda kell adniuk, de Wotan nem akar megválni a gyűrűtől. Erda, a Föld istennője jelenik meg és figyelmezteti, hogy a gyűrű az istenek vesztét fogja okozni. Wotan kelletlenül lemond a gyűrűről, és Alberich átka azonnal áldozatot követel: Fafner megöli testvérét a kincs feletti vitában.

A rajnai sellők panaszos dalukkal a kincs elvesztése fölött keseregnek, míg az istenek elindulnak új otthonuk, a Walhalla felé.

Ha Richard Wagner ma élne, bizonyára őt tartanák a fantasy mesterének, ő írná a legsikeresebb bestsellereket, és ő vinné haza a legtöbb Grammy-t és Oscart. A Nibelung gyűrűje (más néven: Ring-ciklus) vetekedne A gyűrűk ura, a Thor és a Harry Potter, vagy akár a Star Wars népszerűségével. Az izlandi és germán mondakörökből merítve Wagner döbbenetes történeteket mesél el oly grandiózus zenével, amely mindenkire hatással van.

A Rajna kincse. A Valkűr. Siegfried. Az istenek alkonya. E négy részből, e négy operából áll a Ring, melyet az Operaház új rendezésben állít színpadra. A Rajna kincse vezeti be a nézőt a sellők, törpék, istenek, valkűrök, óriások mágikus világába. Azonkívül, hogy Wagner teljességgel újszerű zenét komponált, hatalmas elvárásokat támasztott a korabeli és a mai színpad adottságaival szemben is. Sellők úszkálnak énekelve a folyóban, egy törpe először láthatatlan lesz, később nyílt színen békává változik, óriások küzdenek egymással - csak A Rajna kincsében számos olyan dolog történik, melynek színpadi megvalósítása még ma is nagy kihívás.

M. Tóth Géza kisfilmjét, a Maestrot 2007-ben jelölték Oscar-díjra. A rendezőtől nem áll messze a klasszikus zene sem, hisz Bartók színpadi műveit, A csodálatos mandarint és A kékszakállú herceg várát már rajzfilmre álmodta, s az Opera részére is számos filmet, 2013-ban pedig Máté-passió animációt készített. A Balázs Béla-díjas animációs filmrendezőre, a Színház- és Filmművészeti Egyetem rektorára vár a feladat, hogy erős képei révén megküzdjön a „lehetetlennel”.