Hedda alakja már több mint száz éve ragadja meg rendezők és színészek képzeletét, Hedda Gabler – a Babaházhoz (Nóra) hasonlóan– a leggyakrabban játszott Ibsen művek közé tartozik.

„A darab címe Hedda Gabler. Mikor ezt a címet adtam neki, az volt a szándékom, hogy jelezzem, Hedda, mint személyiség inkább az apja lányának, mint a férje feleségének tekintendő.
Nem igazán akartam úgynevezett problémákkal foglalkozni ebben a darabban. Elsősorban arra törekedtem, hogy embereket ábrázoljak, emberi érzelmeket, emberi sorsokat; napjaink bizonyos társadalmi viszonyaira és alapelveire építve. Ha majd az egészet elolvassa, az alapötletem világosabbá válik, mint ha most további magyarázkodása bonyolódnék.\"
Részlet Henrik Ibsen leveléből – München, 1890. december 4.

Hedda egyike a világirodalom legösszetettebb személyiségeinek: egy tábornok meg nem alkuvó lánya, aki végzetes kompromisszumot köt; szenvedélyes asszony, aki szerelem nélküli házasságra lép; intenzíven élő ember, aki a halált választja – magának és a férfinek, akit igazán szeret.

„Az ’Életutazás = vonatút’- kép:
H(edda): Nem olyan könnyű kiugrani egy vasúti fülkéből. – Miközben robog a vonat. – Akkor sem, amikor áll. – Lehet valaki a peronon, aki látja.\"
„Férfiak és nők – nem ugyanabban az évszázadban élnek.\" Ibsen feljegyzéseiből

Petronella Barker, az előadás címszereplője, saját értelmezését is hozzáadja a szerephez, és a remek előadások sorához. A rendező: Eirik Stubř, a Norvég Nemzeti Színház művészeti igazgatója, belebújik az Ibsen-hősök bőrébe. A pontos szövegértelmezésre és expresszív vizualitásra helyezi a hangsúlyt. Stubř belebújik az Ibsen-hősök bőrébe. A pontos szövegértelmezésre és expresszív vizualitásra helyezi a hangsúlyt. A díszlettertvező, Kari Gravklev és a fénytervet készítő, Ellen Ruge fontos alkotótársai.

„Eirik Stubř félelmetesen jó, modern rendezése, tiszta és okos.\" Aftenposten
“Tiszta, modern ábrázolás.\" Dagbaldet
“Szigorú, félreérthetetlen gondolatokat közlő színház.\" Vĺrt Land