Ők tudják, mi a szerelem a Nemzeti Színházban

Az igazi jutalomjátékkal kecsegtető előadást Udvaros Dorottya és Blaskó Péter szereplésével láthatják a nézők a Nemzeti Színházban, a bemutató szeptember 22-én volt a teátrumban.
„Hubay darabja igazi jutalomjáték a színészeknek” – mondja Rátóti Zoltán, az előadás rendezője. „Megmosolyogjuk, hogy a nagy zeneszerző közel fél évszázad után meri csak megkérni gyermekkori szerelme kezét. Ez egyszerre tragikus és megható.” A rendező szerint mindenképpen érdemes elővenni ezt a darabot, amikor egy társulatban olyan nagyszerű színészek vannak, mint Udvaros Dorottya és Blaskó Péter. „Mindkettőjükkel nagyon régóta ismerjük egymást, az évek, sőt évtizedek során nagyon szép, komoly munkáink voltak. Értjük egymást.” – tette hozzá Rátóti Zoltán.
A darab megírásának kalandos története van. Ádám Ottó rendező kérte meg 1959-ben a szerzőt, hogy ajánljon neki egy könnyed, de irodalmi szempontból igényes francia egyfelvonásost, amelyben Tolnay Klári szerepelhet. Az író megkereste a színésznőt, hogy milyen szerepet szeretne, mire ő azt mondta: „Szeretném egyszer eljátszani a mamámat. Elnézem, milyen szép, ahogy öregszik.” Hubaynak nem sikerült megfelelő francia egyfelvonásost találnia, és lassan kezdeni kellett volna a próbákat, így Ádám Ottónak bevallotta, nincs ilyen darab, de ő szívesen megírná a francia zeneszerző, karmester önéletrajzában olvasott történetet, aki „élete alkonyán, egy kamaszkori szerelem emlékétől hajtva, meg akart szöktetni egy gyanútlan dédmamát”. A rendezőnek tetszett az ötlet, és így született meg az Ők tudják, mi a szerelem című egyfelvonásos burleszk és tragédia. Az ősbemutatót 1959. december 6-án tartották, Tolnay Klári partnere Sinkovits Imre volt. A két színész még közel négy évtizedig, Tolnay Klári halála előtti utolsó estéig játszotta ezt a darabot.
A darab szerzője talán az utolsó „par excellence” drámaíró volt. Hubay Miklós Nagyváradon született 1918-ban, és Budapesten hunyt el 2011-ben. A Kossuth- és József Attila-díjas drámaíró nevéhez olyan darabok fűződnek, mint a Tüzet viszek, a Búcsú a csodáktól, az Ők tudják, mi a szerelem, a Hova lett a Rózsa és a Vas Istvánnal, valamint Ránki Györggyel közösen készített első magyar musical, Az egy szerelem három éjszakája. Évekig élt, tanult, majd dolgozott Genfben. Hazatérése után az ’50-es években tanított Színházművészeti Főiskolán, és volt a Nemzeti Színház dramaturgja – mindkét állásából egy napon bocsátották el azért, mert ’56-ban a Szabad Magyar Rádió irodalmi adását vezette. Kezdeményezésére ünnepeljük 1984 óta a Magyar dráma napját minden évben szeptember 21-én Az ember tragédiája 1883-as ősbemutatójának tiszteletére.